Háziállataink körében egyre gyakrabban diagnosztizálnak különféle allergiás megbetegedéseket, legsúlyosabb formájuk talán az atópiás bőrgyulladás. Az allergiákat 3 nagy csoportba osztjuk, az őket kiváltó allergének eredete szerint. A különböző allergiás megbetegedésekről, diagnosztikájáról és kezeléséről itt olvashat: Kutya allergia
Háziporatka
A háziporatka egy mikroszkópikus, minden háztartásban fellelhető ízeltlábú. Belélegezve, a bőrrel vagy nyálkahártyákkal érintkezve gyakran okoz allergiás tüneteket embereknél és állatoknál egyaránt. Legfőképpen elhalt, lehámlott szaruképletekkel - haj, korpa, szőr, hám, toll, stb. - táplálkoznak. Ideál isszámukra az 50-60%-os páratartalom. Az ágymatracok, különböző ülőgarnitúrák, szőnyegek, állatok fekhelyei, függönyök, stb., óriási számban tartalmazhatják őket.
Teljes kiírtásuk lehetetlen vállalkozás, ehelyett a számuk jelentős csökkentésére kell törekedni! Ezzel is jelentősen javítva a rájuk allergiás kutyánk vagy macskánk életkörülményeit.
- Állatok fekhelyeit és az ágynemű huzatokat mossuk rendszeresen (legalább 2 hetente), legalább 60°C-on, vagy szárítsuk magas hőfokon legalább 20 percig!
- Lehetőleg kerüljük az állati eredetű töltettel rendelkező ágyneműket, úgymint a toll vagy a gyapjú. Ezek helyett válasszunk antiallergén bélésű paplanokat és párnákat.
- Minimalizáljuk a porfogók mennyiségét (dísztárgyak, könyvek, stb.) a lakásban.
- Rendeszeresen, legalább hetente porszívózzunk, portalanítsunk, lehetőleg olyankor, amikor allergiás kedvencünk nincs a közelben, pl. éppen sétál. Ha lehetőségünk van rá válasszunk antiallergén szűrőket a porszívónkba.
- A légkondícionáló berendezések szűrőit rendszeresen tisztítsuk.
- A szőnyegeket, függönyöket szintén javasolt rendszeresen, magas hőfokon (min. 60°C) nedvesen tisztítani. Ha ez nem lehetséges, érdemes őket inkább mellőzni. A függönyök helyett válasszunk – ha lehetőségünk van rá - redőnyöket, reluxákat, amik kevésbé rongálódnak a rendszeres mosás miatt.
- Ügyeljünk rá, hogy a házikedvenceinket rendszeresen alaposan fésüljük át, vagy ha szereti fürdessük, hogy az elhalt, lehulló aljszőrök ne kerüljenek a környezetbe, hogy újabb és újabb atka populációkat tápláljon!
Tárolási atka
A Tyrophagus putrescentiae nevű szintén mikroszkópikus atkafaj, hasonlóan a háziporatkákhoz minden háztartásban elkerülhetetlenül és láthatatlanul jelen van. Különösen kedvelik a párás, nedves háztartásokat. Nagyszámban fordulnak elő különböző száraz élelmiszerekben, például: különböző gabona örlemények (liszt), szárított magvak, gyümölcsök, pékáruk, száraz kutya és macskaeledel, stb.
A atkák belélegzése, felevése, bőrrel való érintkezése allergiás reakciót vált ki az arra érzékeny állatokban. Teljes eliminációjuk nem lehetséges, de különböző praktikákkal számuk jelentősen gyéríthető.
- Ne halmozzunk fel feleslegesen sok élelmiszert. Lehetőleg 30 napra való mennyiség legyen maximálisan otthon a fent leírt ételfélékből, ide értve állataink tápját is!
- Vásárláskor győződjünk meg róla, hogy az élelmiszer csomagolás nem sérült!
- A kutya vagy macskaeledelt jól zárható edényben, száraz, hűvös helyen tartsuk.
- Ha mégis nagy mennyiséget vásárolunk kedvenceink eledeléből, osszuk szét heti adagokra, és helyezzük a fagyasztóba. Mindig egy heti adag legyen tálalásra készen, lehetőleg ekkor is a hűtőben.
- A tápok tárolódobozait tisztítsuk rendszeresen mosogatószerrel és forró vízzel, újbóli használat előtt mindig hiánytalanul szárítsuk meg. Hasonlóan járjunk el kedvenceink etető és itatótáljaival.
- Hasonló szabályok érvényesek a jutalomfalatokra és a rágószalagokra is!
Penész
Számtalan, a hétköznapi nyelvben penésznek nevezett gombafaj okozhat allergiás tüneteket kisállatokban. Ezek közül egyesek a szabadban (Fusarium, Alternaria, stb.), míg mások a háztartásban (Aspergillus, Penicillium, stb.) fordulnak elő gyakrabban.
A szabadtéri „penészgombák” a városi kutyák vagy macskák szervezetét csak időszakosan terheli meg. Vidéken élő, vagy természetbe gyakran látogató kedvenceink jobban kivannak téve ezeknek a „veszélyeknek”. A szabadtéri gomba terheltség különösen kiugró lehet fűnyíráskor vagy aratáskor. Az átlagosnál nagyobb számban tenyészhetnek ezek az élőlények a bomló avarban, korhadó fákban, nedves, laza talajban, vagy bármilyen magas szervesanyag-tartalmú, nedves, bomló anyagban.
Zárt térben a különböző penészfajok elsősorban nehezen szellőztethető, nedves helyiségekben tudnak elszaporodni számottevő mennyiségben. Jellemzően a konyha, fürdőszoba, pince van veszélyben. De különös kockázatot jelenthetnek az elhanyagolt párologtatók, légkondícionáló berendezések is!
Arról sem szabad megfeledkezni a penész esetében, hogy toxinokat is képesek termelni. Ezek a toxinok nem allergiás emberekben vagy állatokban is komoly megbetegedéseket képesek okozni.
A lakásban fellelhető penészfajok elszaporodását rendszeres szellőztetéssel, páramegkötőkkel lehet megakadályozni. A cél, hogy a relatív páratartalom 50% alatt legyen tartósan. Ez már nagyon kedvezőtlen ezen élőlények fejlődéséhez és szaporodásához. A korábban felsorolt potenciális penészlelőhelyeket javasolt tüzetesen átvizsgálni és megfelelően megtisztítani, erős fertőtlenítő szerek, és penészölők segítségével.
Növényi pollenek
A pollenek a nyitva- vagy zárvatermő növények hímivarú virágaiból származó szaporító anyagok, röviden ez a virágpor. Különböző növények az év különböző időszakában virágoznak, ennek megfelelően a rájuk allergiás állatok tünetei is az évszakokon belül változatosak lehetnek. Klasszikusan tél vége, tavasz elején kezdődik a „pollenszezon”. A tűlevelűekkel, és a barkásvirágú zárvatermőkkel (mogyoró, nyír, stb.) kezdik, amiket a többi fa faj követ. Tavasz vége és nyár eleje táján kapcsolódnak be a különböző fűfélék, amikhez folyamatosan csatlakoznak be a gyomnövények, köztük a híres parlagfű is. A gyomok a csapadék és a hőmérséklet függvényében akár az első fagyokig is kitarthatnak. Az aktuális információkért javasolt felkeresni és nyomon követni a pollentérképeket.
A növényi pollenek hasonlóan a korábbi környezeti allergénekhez belégzést követően, bőrre vagy különböző nyálkahártyákra kerülve válthatnak ki allergiás reakciót kutyákban és macskákban egyaránt. Elkerülni értelemszerűen nem lehet őket, de néhány trükkel segíthetünk kedvencünknek átvészelni a kritikus időszakot:
- Ha lehetséges, a sétákat és a szabadban töltött időt korlátozzuk a napnak azon részére, amikor a pollenkoncentráció a legalacsonyabb – kora reggel és késő este jellemzően magasabb, mint napközben. Szeles időben, eső után szintén megnőhet a pollen terheltség a levegőben.
- Rendszeres porszívózás és portalanítás csökkenti a zárt környezet pollen tartalmát.
- Légkondícionálók használata előnyösebb a szellőztetés helyett a kritikus időszakokban.
- Fűnyírást követően 1-2 óráig ne engedjük az allergiában szenvedő kutyát vagy macskát a frissen nyírt fűre.
- Javasolt az allergiás állatokat rendszeresen hypoallergén samponokkal fürdetni. Ezek lemossák a kültakaróról a polleneket és védőréteget képeznek a bőrön, amely nem engedi megtapadni a bőrön ezeket az allergéneket. A séták után érdemes legalább vízzel leöblíteni a szőrzetet.
- A különböző ruhákat, lakástextileket, az állatok fekhelyeit bent (ne a szabadban) szárítsuk mosás után a pollenszezon idején!
Remélem sikerült hasznos tanácsokkal ellátni a gazdikat, amiket a gyakorlatban is meg tudnak valósítani! Amennyiben a fent írottakkal vagy egyéb kisállatok allergiájával kapcsolatos kérdése van forduljon bátran rendelőnk állatorvosaihoz!
