A viszketegség érzetét a bőrben található különböző kémiai receptorok izgalma váltja ki, amire a szervezet válasza a vakarózás. Állatok esetében a vakarózás lehetséges a végtagok, a nyelv és a fogak segítségével. Mivel ezen receptorokból meglehetősen sokféle létezik, így a vakarózást kiváltó okok is változatosak. Nagyon fontos mindig szem előtt tartani, hogy ha nem találjuk meg a viszketés okát, csupán mint tünetet kezeljük, a kezelés abbahagyásával a tünetek nagy eséllyel vissza fognak térni.
Kórtörténet felállítása
Minden betegség esetén, így a viszketegség okának kiderítésénél is igaz a mondás, hogy „egy jó kórelőzmény már fél diagnózis”. Nagyon fontos információ például az állat kora; neme; van-e másik állat otthon, ha van, neki vannak-e tünetei; hogy az állat(ok) pontosan mivel van(nak) kezelve külső élősködők ellen; az emberek észleltek-e magukon hasonló tüneteket; mióta tart; hogyan és hol kezdődött; milyen volt eleinte; szezonális-e a vakarózás; vagy egész évben változatlan; milyen kezelések voltak eddig, stb.
Vizsgálati módszerek és a diagnózis felállítása
A bőrgyógyászati pácienseknek is egy teljes körű fizikális (alap) vizsgálaton kell átesniük, mint minden egyéb betegnek. Erre azért van szükség, mert a tünetek hátterében állhatnak más szervrendszereket is érintő betegségek, például hormonális zavarok. Nem szabad csupán a meglévő tünetekre koncentrálni a vizsgálat során, mert fontos információktól eshetünk így el. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a bőrgyógyászati tünetek elég szegényesek, sokszor az eredeti elváltozást például éppen a vakarózás okozta másodlagos elváltozások fogják elfedni, éppen ezért nagyon kevés esetben mondható ki a pontos diagnózis csupán egy ilyen alap állatorvosi vizsgálat során. Az sem ritka, hogy egy állat akár több bőrgyógyászati vagy egyéb betegségtől is szenved, amire egy mindenre kiterjedő fizikális vizsgálat vagy a kiegészítő vizsgálatok nélkül nem derülne fény.
A fizikális vizsgálat fő célja, hogy a kórelőzménnyel összevetve az orvos egy differenciál diagnózis listát állít fel, amely a lehetséges kórokokat tartalmazza, ennek alapján kiegészítő vizsgálatok javasolhatóak, amely(ek) segítségével egyes betegségek meglétét kizárjuk vagy megerősítjük. Arról már korábban is szó esett, hogy nagyon ritka, hogy egy betegség „szemrevételezés” alapján biztosan diagnosztizálható, ezért van kiegészítő vizsgálatokra szükség.
A lehetséges kiegészítő vizsgálatokról és azok lényegéről egy másik cikkünkben olvashat: 1/2Bőrgyógyászati megbetegedések
Viszketés esetén a lehetséges, leggyakoribb differenciál diagnózisok lehetnek:
Különböző külső élősködők - pl. rüh- és szőrtüsző atkák, ragadozó atkák, bolhák
Bolhanyálra adott allergiás reakció
Gombás vagy bakteriális fertőződések - Fontos megjegyezni, hogy ezek általában valamilyen kiváltó ok következtében képesek csak elszaporodni a bőrön, tehát ilyen esetben mindig háttér okot is kell keresni!
Eleség eredetű allergiák
Úgynevezett atópiás bőrgyulladás - különböző pollenekre, házi porra és mikroszkópikus atkafajokra adott allergia
Kontakt allergia - az állattal közvetlen érintkezésbe kerülő anyagokra adott allergiás reakció, pl. fémek, vegyszerek, textíliák, stb.
stb.
Viszketés tüneti kezelésének lehetséges módszerei
Szőrtüszőatka okozta elváltozások fiatal kutyán
Mivel a folyamatos viszketés, vakarózás megviselheti mind az állatot, mind az aggódó gazdit, illetve sok esetben a pontos diagnózis felállításához sajnos gyakran hetek, hónapok is szükségesek (pl. eliminációs, antiallergén diéta időtartama nagyjából 2 hónap), ezért, vagy a kezelés részeként igénybe vehetőek különböző viszketést csillapító készítmények.
Fontos ismét megjegyezni, hogy ezek a legtöbb esetben csupán a tüneteket szorítják háttérbe, nem az alap okot szüntetik meg! Szem előtt kell tartani azt is, hogy vannak szerek, amelyek egyes kiegészítő vizsgálati módszereket lehetetlenné tesznek! Azonban sokuk számos kórkép kezelésében is szerepet kaphat!
Mechanikai védelem
Főleg a magukat „véresre vakaró” állatok esetében, de minden viszketegséggel járó kórkép során szükséges lehet különböző védőruhák, vagy védőgallér alkalmazása a tünetek enyhüléséig vagy azok fellángolása alatt! Ez fontos egyrészt azért, hogy az állatok a meglévő állapotot ne rontsák tovább, megelőzzük az öncsonkítást, másrészt hogy kedvenceink a nyálukban és a karmukon található, sebekben könnyen megtelepedő gombákat és baktériumokat ne tudják folyamatosan feljuttatni a bőrükre, mert az további gyulladást és ezáltal viszketegséget eredményez.
Antihisztaminok és esszenciális zsírsavak
Főleg enyhe esetekben vagy hosszútávú kezelés során választandó szerek, kevés mellékhatással. A régebbi antihisztamin típusú szerek képesek a központi idegrendszerre (agy és gerincvelő) kifejtett hatást produkálni, amely például fáradékonyságban, aluszékonyságban jelentkezhet. Az esszenciális zsírsavaknak (omega-3 és omega-6) csupán -esetlegesen- lágyabb bélsár lehet a következménye. Ez utóbbi szerek szinte mindenféle bőrbetegség során kiválóan alkalmazhatóak kiegészítő kezelésként!
Kortikoszteroidok
Hétköznapi nyelven csak szteroidnak nevezett szerek a legrégebben ismert ilyen hatású készítmények. Hatásuk abban rejlik, hogy elnyomják az immunrendszert ezáltal számos viszketést kiváltó anyag termelődését, gátolják köztük a hisztaminét is, amely a viszketés érzetének egyik legfontosabb kiváltója. Kiválóan csillapítanak bármiféle viszketést, hatásuk hamar és látványosan jelentkezik, de csak rövidtávon, és erősen indokolt esetben alkalmazandóak!
Hátrányuk, hogy nem specifikusak, ezért szisztémásan (szájon át vagy injekcióban) adva rengeteg mellékhatásuk lehet, hosszú-, és közepes távon egyaránt (pl. gyomor- és nyombélfekély, májkárosodás, hasnyálmirigy gyulladás, fertőző betegségek kialakulására való hajlam, stb.). Ezért viszketés csillapításra inkább helyileg alkalmazható készítményeket szoktunk javasolni, ezek szisztémás (az egész szervezetre kiterjedő) hatása elenyésző, de hosszútávon alkalmazva okozhatnak a bőrre korlátozódó mellékhatásokat (pl. leggyakrabban bakteriális-, gombás bőrgyulladásokat, szőrtüszőatkák elszaporodását, bőr elvékonyodást, stb.). Fontos szem előtt tartani azt is, ha egy állat szteroidos kezelés alatt áll akkor különböző diagnosztikai módszerek, mint a citológiai- és a biopsziás mintavétel, allergiateszt, stb. téves eredményt adhat.
Ciklosporin
Hasonlóan a szteroid készítményekhez a ciklosporin is az immunrendszerre kifejtett gátlás miatt csökkenti a viszketést, azonban jóval specifikusabban ható szerek, és más szervrendszerekre kisebb a hatásuk, mint az előbbi hatóanyag-csoportnak. A bőrben a kívánt hatás eléréséhez azonban hetek szükségesek.
Mellékhatásként főleg emésztőszervi panaszokat figyeltek meg (csökkent étvágy, hányás, hasmenés), azonban a készítmény etetés közbeni adása ezeknek a tüneteknek az előfordulását radiálisan csökkenti (40%-ról 5%-ra). Mivel hosszútávon is megbízhatóan adható szerek ezért számos bőrgyógyászati megbetegedés élethosszig tartó kezelésére is használhatóak mind kutyák mind macskák esetében.
Feltehetően külső élősködő okozta, heveny viszketéssel járó szőrhiány fiatal kutya fülkagylóján
Oclactinib
Viszonylag új, az eddigi vizsgálatok szerint kiváló hatékonysággal és nagy biztonsággal alkalmazható szer. Célzottan az allergiás reakció kialakulásában szerepet játszó „jelátvivő” anyagok képződését gátolja, ami az egyik legspecifikusabb módja a különböző allergiák okozta viszketések csillapításánakra. A kívánt hatás kialakulásához kevesebb, mint egy hét szükséges. Rövidtávú mellékhatása átmeneti étvágytalanság, hányás, hasmenés, de ezek viszonylag ritkák. Hosszútávú alkalmazása (több, mint 1 év) során megfigyeltek fehérvérsejt csökkenéssel, májenzim emelkedéssel járó mellékhatásokat. Korábban bőrdaganatos betegségen átesett állatok számára ellenjavallt!
Lokivetmab
Legújabb generációs szer az allergiás tünetek enyhítésére. Célzottan blokkolja a (többek között) bőrben játszódó immunfolyamatok szabályzásáért felelős molekulát (interleukin-31). Az atópiás bőrgyulladás kezelésében hasznos gyógyszer. Rövid távon nagyon hatásos szer, azonban hosszú távon a szervezet semlegesíti a hatóanyagot, ezért folyamatos, éveken át tartó kezelésre nem alkalmas, azonban fellángoló viszketésrohamokra, pollen szezon alatt nagyon hatásos szer tud lenni. Injekciósan a bőr alá kell juttatni havonta egyszer. Mellékhatásai jelen tudásunk szerint még nem ismertek.
Minden szer hatásmechanizmusa és indikációja más és más, mindegyiknek megvan a maga helye az állatorvoslásban. Nem mondható el egyikről sem az, hogy minden esetben jobb a másiknál. Az Apoquel® például remekül hat allergia okozta viszketéseknél, a hallójáratot is érintő gyulladásos folyamatokban hatástalan, így ott szinte minden esetben szteroid tartalmú fülcseppeket alkalmazunk helyileg, stb. Előfordulnak olyan betegek is akiknél a bevált protokolloktól teljesen eltérő készítmények bizonyulnak hatásosnak.
A legtöbb viszketéssel járó betegség összetett, elsőre nem feltétlenül egyértelmű megoldással szolgáló probléma. Okuknak pontos felderítése rengeteg türelmet, bizalmat és kitartást igényel mind az állatorvos mind a tulajdonosok részéről. Reméljük az itt olvasottak segítenek a háttérben és a rendelőben zajló folyamatok megértésében.
