Bőrférgesség

Cikkek · 3 hete

A bőrférgesség elsősorban a kutyákat érinti, de egyes esetekben megfertőződhetnek akár az emberek is e betegséggel.


Bőrférgesség

A bőrférgességet a Dirofilaria repens nevű fonálféregfaj okozza, amely a Dirofilaria immitis, a szívféreg közeli rokona. A betegség főleg kutyákat fenyeget, de a féreg nem ritkán megfertőz macskákat, vadászgörényeket és embereket is. A féreg nem új keletű hazánkban, első leírását a XIX. századból ismerjük. Jelenősége azóta nőtt meg, hogy hazánkban is megjelent a szívféreg, amelynek diagnózisát nagyban nehezíti a bőrféreg. A szívférgességről bővebben itt olvashat: Szívférgesség (d.immitis) - amit tudni kell róla

Mit érdemes tudni a betegségről? Egyáltalán kell-e vele foglalkozni?

A bőrférgesség kialakulása

A Dirofilaria immitishez hasonlóan a Dirofilaria repens is közvetett fejlődésű féreg. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt féreg kifejlődésében több gazdafaj is részt vesz. A dirofilaria fajok köztigazdái a szúnyogok. A vérszívó paraziták a fertőzött állatok vérében keringő mikroszkópikus 1-es stádiumú lárvákat (L1) - mikrofiláriákat - veszik fel.

A szúnyogokban a lárvaalakok a megfelelő hőmérsékleten (> 15°C) körülbelül 2 hét alatt fertőzőképes alakká, 3-as stádiumú lárvákká (L3) alakulnak. Az újabb vérszívás során ezek a férgek a potenciális gazdaállatba hatolnak.

A Dirofilaria repens valódi végleges gazdái a kutyafélék, bennük a lárva alakok körülbelül fél év alatt fejlődnek kifejlett férgekké. Ha a gazdában jelen van hím és nőstény egyed is, akkor azok hamarosan szaporodni kezdenek. A nőstények eleven szülők. Utódaik a már korábban említett mikrofiláriák, amelyek a vérerekben keringve várják, hogy egy szúnyog felvegye őket.

A bőrférgek más húsevő fajokban, sőt emberben is megtelepszenek, de szaporodni rendszerint nem tudnak, ezzel szemben kártételük bennük jelentősebb szokott lenni.

 Bőrféreg - bőrférgesség

A bőrférgesség kártétele

Kutyafélékfelnőtt egyedeiben rendszerint a bőr alatti kötőszövetben, illetve a savóshártyákon (pl. hashártya, mellhártya, stb.) helyezkednek el. Jellemzően több egyed csoportosul egy helyen. Kutyákban a bőrférgek az esetek közel 100%-ában mellékeleletnek számítanak, például előfordul, hogy műtétek során bukkanunk rájuk a has- vagy mellüregben. A szívféregszűrés során is szembetalálkozhatunk a mikrofiláriáikkal. A mikrofiláriák kóroki szerepéről nincsenek kutatások, egyesek feltételezik, hogy a vesét hoszsútávon megviselheti a jelenlétük.

Rita esetben a kutyák szervezete heves gyulladásos reakcióval reagálhat a férgekre, amely granulómákat, gyulladásos növedékek kialakulását eredményezi. Ezek a gócok jóindulatú elváltozások, sebészi eltávolításuk teljes gyógyuláshoz vezet.

Macskákban és görényekben a férgek nem érzik annyira jól magukat, ezért ritkán előfordulhat, hogy a férgek a gazdaállat számára nem kívánatos helyeken kötnek ki, pl a központi idegrendszer, a szemgolyók, stb. Ezekben esetekben értelemszerűen, a több centiméteres bőrférgek zavarják az érintett szervek működését, emiatt a károsodott szervre jellemző ún. góctüneteket tudnak okozni. Például egy az agyban megtelepedő féreg központi idegrendszeri tüneteket fog produkálni. Elsősorban a tudatállapot megváltozására kell számítani, de különböző agyi régiók kiesése sem lehetetlen, így a tünetek változatosak lehetnek.

Az emberek esetében is hasonlóan zajlik le a fertőződés, ennek részleteit lásd később.

A bőrférgesség kimutatása

A betegség legegyszerűbb és leggyorsabb kimutatási módszere, ha direktben találkozunk a felnőtt egyedekkel, pl. műtét során. Mivel hazánkban nincs más hasonló parazita ezért ilyenkor a diagnózis biztosra vehető.

Mint azt korábban említettük, a betegséget gyakran diagnosztizáljuk a szívféregszűrés során mellékleletként. A szívféregszűrés során a kutyáknak a vérét vizsgáljuk elsősorban. A vizsgálat során azonosítjuk a vérben keringő lárvákat, illetve egy, a felnőtt nőstényekre jellemző fehérjét.
A szívféreg és a bőrféreg mikrofiláriái kinézetre közel azonosak, csupán tapasztalt parazitológusoknak van esélye megkülönböztetni a két fajt mikroszkópos vizsgálat során.

Praktikusan a két faj lárváinak elkülönítése az örökítő anyaguk (DNS) vizsgálatával történik.
Rendelőnkben a gyakorlatban ez az jelenti, ha egy állat vérében kimutathatóak a mikrofiláriák minden esetben javaslunk úgynevezett PCR vizsgálatot, amely a lárvák DNS-e alapján azonosítja, hogy bőr- és/vagy szívféreg fertőzöttséggel van dolgunk. Ennek a vizsgálatnak az eredménye szintén kétséget kizáró diagnózist jelent, mivel a mikrofiláriák jelenléte kifejlett egyedekre utal a szív- és a bőrférgesség esetében is.

Macskákban és görényekben mikrofiláriák ritkán keletkeznek, ezért a betegség kimutatása a felnőtt egyedek direkt kimutatásával lehetséges. Az extrém helyeken (pl. az agyburkokban) élősködő parazitákat kimutatni élő állatból nagyon nehézkes, esetlegesen képalkotó eljárásokkal van esélyünk, pl. MRI vizsgálattal.

A bőrférgesség kezelése és megelőzése

A bőrférgesség kezelése speciális féreghajtó készítményekkel lehetséges. Jelenleg egyetlen hatóanyag van törzskönyvezve, hogy hatásos a parazita ellen. Ez a készítmény rácseppentős (ún. spot on) készítmény formájában elérhető. Ezzel a készítménnyel fél éven át kell kezelni a beteget. A kezelés végén vérvizsgálat javasolt, hogy meggyőződjünk arról, hogy kikezeltük kedvencünket a betegségből.

Fontos lehet megjegyezni, hogy a szívférgesség megelőzésére használt készítmények a bőrférgességet is megelőzik!

A bőrférgesség emberekben

Mint azt korábban említettük, a betegség emberekben is képes megtelepedni, tehát ún. zoonózisról beszélünk. Az ember, mint gazdafaj elég távol áll a féreg számára ideálisnak tekinthető kutyafélék szervezetétől. Bár kutatások nincsenek, de nagyon valószínű, hogy az esetek jelentős részében a lárvák a szervezetünkbe kerülés után rövid idővel elpusztulnak, vagy az immunrendszer sikeresen elpusztítja őket.

Tartós, az immunrendszert gyengítő állapot esetén (pl. HIV fertőzés, daganat, bizonyos gyógyszerek) azonban a bőrférgek képesek kifejlődni.

Sajnos pontos adat nem áll rendelkezésre, hogy milyen gyakori bántalomról van szó, mivel az orvosoknak nem kötelessége bejelenteni az eseteket. A meglévő adatok alapján leggyakrabban a szemek környékét érinti a betegség. Viszonylag gyakran találnak bőrférgeket az agyburkokban, a tüdőben, az ondóvezetőkben és a bőrben lévő csomókban.

bőrférgesség akár emberben is előfordulhat - Dirofilaria repens

A bőrférgesség jelentősége

Összefoglalva az eddig olvasottakat, a betegség kedvenc állataikban gyakran melléklelet, csak iszonyatosan ritkán okoz konkrét megbetegedést. Valószínűleg ennek is tudható be, hogy a szívférgesség megjelenése és a betegség első leírása közötti több, mint száz évben nem sok szó esett a Dirofilaria repensről.

Azonban fontos hozzátenni mindehhez, hogy az enyhülő telek kedveznek a betegség terjesztésében résztvevő szúnyogok nagyobb tömegben történő elszaporodásának. Illetve az utóbbi évtizedben a vadon élő kutyafélék, mint az aranysakál és a vörös róka is nagyobb számban vannak jelen hazánkban. Ennek a két tényezőnek az közös megléte megnöveli annak az esélyét, hogy házi állataink és mi magunk is könnyebben elkaphassuk a betegséget.

Amennyiben kérdése van a betegség kimutatásával, kezelésével és az ellene történő védekezéssel kapcsolatban forduljon bizalommal rendelőnk munkatársaihoz!

 

 

Kapcsolódó bejegyzések

Facebook