Kutya influenza - amit érdemes tudni róla

Cikkek · július 15.

Gyakran felmerülő kérdés a kutya betegségét konstatálva, hogy vajon a gazdi is elkaphatja szeretett kutyájától a náthát?


Kutya influenza - amit érdemes tudni róla

Június elején megjelent egy angol nyelvű hírújságban egy némileg pánikkeltő hangvételben megírt cikk, melynek tartalmát finomított stílusban a magyar média is leközölte. A cikk azt a kérdést boncolgatja, hogy a családi kedvencként tartott kutyák vajon veszélyeztethetik-e gazdájuk egészségét, mint az emberi influenza vírus potenciális hordozói és terjesztői. Elrettentő példaként a 2009-es sertésinfluenza járványt hozzák fel, ahol senki sem számított a sertésektől elkapható vírusra, viszont a járvány mégis tőlük indult.

Röviden az influenza vírusokról

Az influenzát okozó vírusok az Orthomyxoviridae családba tartoznak. Burkos vírusok, genetikai állományuk szegmentált RNS. Mivel az örökítő anyag több részletből áll, a fertőzött sejten belül ezek az RNS darabok vírusok között nagyon könnyen kicserélődhetnek, átrendeződhetnek. A burok felületén kétféle glükoprotein nyúlvány található, melyek a vírus sejtet megbetegítő képességéért felelősek. A hemagglutinin (H) nyúlvány tapad a gazdasejthez, ettől függ, hogy milyen állatfajt vagy embert képes megbetegíteni. A neuraminidáz (N) nyúlvány felel a gazdasejtből való kiszabadulásért. Amikor a fertőzött sejtből a felszaporodott vírusok kiszabadulnak, a sejt elpusztul. Genetikailag 16 féle H és 9 féle N glükoproteint különítettek el eddig a kutatók, ezek egymással szabadon kombinálódhatnak. A két glükoprotein kombinációjának megfelelően alakulnak ki az egyes törzsek elnevezései (H3N2, H1N1, stb.) Ha változik a vírus H nyúlványa, akkor másik faj sejtjeihez is képes lesz kötődni, így lehetséges, hogy különböző fajok elkaphatják egymástól a betegséget.

influenza vírus kutyák esetében

Járványok

Az úgynevezett spanyolnátha 1918-ban okozott rettentő mértékű elhalálozást az emberek között. A gyorsan mutálódó H1N1 influenza vírus törzset több tényező is segítette, hogy az emberiség történelmének egyik legnagyobb természeti katasztrófáját okozza: az akkori rossz higiéniai körülmények, az általános rossz tápláltsági állapot, a háború miatti zsúfolt kórházak, valamint a katonai csapatok országok közötti vonulása. A betegség feltehetőleg a hadikórházak mellett élelemként tartott baromfiállományról átterjedt a sertésekre, majd az egyébként is legyengült állapotban lévő kórházi ápoltakra. Összesen nagyjából 50-100 millió ember halálát okozta a járvány.

Másik nagy influenzajárvány az ún. sertésinfluenza volt 2009-ben. Feltehetőleg Mexikóban kezdődött egy sertés telepen, néhány hónap múlva az USA-ban, majd az egész világon leírtak eseteket. Ezt a járványt is H1N1 vírustörzs okozta, 18.500 laboratóriumban megerősített halálesettel.

Kutyák influenza vírusa

Kutyákban jelenleg két influenza törzset mutattak ki

  • H3N8 és
  • H3N2

törzseket. Nincs rá tudományos bizonyíték, hogy ezek képesek lennének embereket fertőzni, valamint mostanáig egyiket sem mutatták ki Európában.

A H3N8 törzset először 2004-ben Floridában azonosították versenyagarakban. A kutyák feltehetőleg lovaktól fertőződtek, és bennük a betegség súlyos vérzéses tüdőgyulladásként jelent meg. Az első eset óta több amerikai államban is diagnosztizálták ezt a törzset kutyákban. Európában lovakban megtalálható ez a vírustörzs, de hazánkban nem. Ázsiában és Európában kutyákban nem azonosították a H3N8 törzset.

A H3N2 vírustörzset 2006-2007-ben mutatták ki Ázsiában kutyákból, ami valószínűleg a helyi baromfiállománytól származott, és a rossz higiéniai viszonyok miatt juthatott át másik fajra. Ez a kutyákat is megbetegítő törzs földrajzi elterjedése sokáig csak Dél-Koreára, Kínára és Thaiföldre korlátozódott, azonban 2015 márciusában az USA-ban is megjelent. Nem sokkal ezután 2016-ban Amerikában menhelyi macskákban is kimutatták, akik valószínűleg kutyáktól fertőződtek.

Hogyan terjed az influenza?

A kutyák influenzája cseppfertőzéssel terjed, a betegség kialakulásához hajlamosító tényezők szükségesek:

  • tömeges tartás,
  • rossz higiéniai körülmények,
  • ragályfogó tárgyak (pl. közös játék, itatótál, de az ember is átviheti egyik állatról a másikra).


Nagyjából 1-5 nap lappangás után jelentkeznek a tünetek, de a fertőzött kutya akár tünetek nélkül is ürítheti a vírust, megbetegítve a társait. A betegség legtöbbször nem végzetes, általában enyhe felső légúti tünetekkel jár, például orrfolyás, könnyezés, tüsszögés, valamint a láz miatt a kutyák levertek, étvágytalanok. A köhögés 10-21 napig is elhúzódhat, akár a gyógykezelés mellett is. A kezdeti vírusos megbetegedést gyakran bakteriális felülfertőződés (Pasteurella multocida, mycoplasma) súlyosbíthatja.

A felsorolt általános tünetek önmagukban nem diagnosztikai értékűek, a pontos kórok meghatározásához speciális laboratóriumi vizsgálatok szükségesek: légúti nyálkából kell kimutatni az influenza vírust, vagy a kutya vérében az ellenanyag szintet kell meghatározni.

influenzás kutya 

Fertőzhet-e kutya embert?

A kutatók szerint általánosságban a kutyákban megtalálható influenza törzsek minimális kockázatot jelentenek az emberekre. Jelenleg a világon egyetlen esetet sem jelentettek, melyben az ember a kutyától fertőződött volna influenza vírussal.

Azonban mivel az influenza vírus nagyon változékony, sajnos nem zárható ki annak a lehetősége, hogy olyan mutáció következik be, melynek köszönhetően a kutya influenza vírusa megbetegíthet embert is.

Hazánkban ettől jelenleg nem kell tartani, a fent részletezett járványügyi tények miatt: egész Európában eddig nem mutattak ki a kutyákban influenza vírust.

 

Kapcsolódó bejegyzések

Facebook

Kedves Gazdik!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy Rendelőnk november 1-től vasárnaponként zárva tart.
Telefonon természetesen továbbra is elérhetőek vagyunk reggel 9 és este 8 között.

Részletekről az alábbi linken olvashat: Kattintson ide