Az állatorvossal egyeztetve az adott cica tervezett életviteléhez lehet alakítani az oltási programot.
Az alábbiakban egy összefoglalót olvashatnak, az egyes betegségekről részletesebben a következő cikkekben szeretnénk tájékoztatni a kedves gazdikat.
Milyen macska oltások léteznek?
A macskák esetében is elkülöníthetünk alapoltásokat (core vaccine), melyeket javasolt beadatni a kedvencként tartott cicáknak, nem alapoltásokat (non-core vaccines), valamint beszélnünk kell a nem ajánlott oltásokról is.
Macskák alap oltásai
- FPV (feline panleukopenia virus),
- FHV-1 (herpes vírus okozta macskanátha) és
- FCV (calici vírus okozta macskanátha) elleni vakcinák.
Bizonyos országokban a veszettség oltás is ide tartozhat. Magyarországon jelenleg csak a kutyákat kötelező veszettség ellen oltani, bár a macskák számára is elérhető ez az oltás.
Kijárós cicáknál ajánlott is beadatni, hiszen a macskák talán gyakrabban kerülhetnek harapással járó csetepatékba, mint a kutyák. A külföldre utazó cicáknak szintén kötelező veszettség elleni oltással rendelkezniük.
A légzőszervi betegségek elleni vakcinák sajnos nem nyújtanak olyan masszív védettséget, mint a kutyáknál az alapoltások, így előfordulhat, hogy oltott állatokban is kialakulnak a betegség tünetei. Emiatt a fertőzés veszélyének kitett macskákat (pl. kijárós cica) évente javasolt oltani.
A leucosis elleni oltás a mai napig is vitatott, hogy az alap vagy nem alapoltások közé tartozik. Főleg a macska lakhelye, élőhelye és életmódja szerint lehet meghatározni a szükségességét. Hazánkban a kijárós cicák ki vannak tévő a fertőzésveszélynek, így számukra ajánlott beadatni a leucosis elleni vakcinát.
Létezik vakcina a cicák Microsporum canis okozta gombás bőrbetegségeinek megelőzésére és gyógykezelésére. A kiscicák 12 hetes kor felett kaphatják ezt a vakcinát. A vakcinázás hatására jelentkező védettség a második oltást követően egy hónapon belül alakul ki és legalább egy évig tart. Az alapimmunizálás két vakcinázásból áll, melyet 14-21 napos időközzel kell elvégezni, majd évente egyszer kell megismételni az oltást.
„Kombinált” vagy „sima” macska oltások – mit mivel kombinálunk?
- panleukopenia + herpes okozta nátha + calici okozta nátha
- panleukopenia + herpes okozta nátha + calici okozta nátha + Chlamydia
- panleukopenia + herpes okozta nátha + calici okozta nátha + leucosis
- panleukopenia + herpes okozta nátha + calici okozta nátha + Chlamydia + leucosis
- panleukopenia + herpes okozta nátha + calici okozta nátha + veszettség
- leucosis
- veszettség
- bőrgombásodás
Mikor kell oltani a cicákat?
A kölyök cicákat az anyai immunitás védő hatásának elmúlása után lehet elkezdeni vakcinázni. A gyakorlatban ez 8 hetes kor körül kezdődik. Utána 2-4 hetente kell ismétlő oltást kapniuk kétszer vagy háromszor. Az alapoltásokat (FPV, FHV-1, FCV) 12 hónap után meg kell ismételni. Ezután a cica tartási módjától függően 1 vagy 3 évente kell ismétlő oltást kapnia.
Veszettség ellen a kijárós cicákat érdemes oltatni, leghamarabb 12 hetes korukban, utána évente ismételve. Ha külföldre „utazik” a cica, akkor a célország (illetve amely országok területét utazás közben esetleg érinti) helyi szabályainak megfelelően kell rendelkeznie veszettség elleni oltással.
Leucosis ellen 8 hetes kortól már lehet oltani a kiscicákat, ezt is meg kell ismételni 3-4 héttel később. Ha fertőzésveszélynek kitett életmódot folytat a macska (kijárós, vagy benti de leucosis pozitív cicával él együtt), akkor érdemes évente ismétlő oltást beadatni neki. A leucosis elleni vakcina beadása előtt tesztet kell csináltatni, és csak negatív állatot érdemes oltatni.
Chlamydia elleni oltást csak akkor érdemes beadatni, ha több macska él egy háztartásban (pl. macskatenyészet), és bizonyítottan előfordult a baktérium által okozott kötőhártya gyulladás az állatok körében.
A macska betegségekről röviden ...
FPV, macskák parvovírusos bélgyulladása, fertőző panleukopenia
A macskák panleukopeniája erősen fertőző, gyakran az állat halálával végződő, világszerte előforduló betegség. A kölyök cicákban súlyosabb tüneteket okoz, 5 hónaposnál fiatalabb korban végzetes. Napjainkban a megfelelő védettséget nyújtó vakcinának köszönhetően egyre kevesebbszer találkozhatunk vele.
A kijárós cicák állandóan ki vannak téve a fertőzésveszélynek, mert az oltatlan, vírushordozó, esetleg tünetmentes állatok minden testváladékukkal (főleg bélsárban marad meg a vírus) üríthetik.
A fiatalon megbetegedett cicák akár a jellegzetes tünetek kialakulása nélkül is elpusztulhatnak. A betegség lázzal, étvágytalansággal, bágyadtsággal kezdődik, pár nap után hányás, hasmenés is kialakul, így hamar kiszáradnak a macskák. A végső stádiumban ezek mellett már kihűlés is tapasztalható.
A kialakult betegség nehezen, de kezelhető, kétes kimenetellel. Sokkal célszerűbb rendszeresen beoltatni a betegség ellen a cicákat!
FHV-1, a macskák fertőző rhinotracheitise, vagy macskanátha
Ezt a betegséget herpes vírusok okozzák, főleg felső légúti tüneteket, néha tüdőre is terjedő elváltozásokat figyelhetünk meg.
Az egész világon elterjedt, a macskákban leírt légúti betegségek felét okozza, a calici vírussal együtt. A macskafélék családjának minden tagja fogékony rá, minden korosztály megbetegedhet, de főleg a kölyök állatok vannak nagyobb veszélynek kitéve.
Az ellene készült vakcina nem feltétlenül akadályozza meg a fertőződést, viszont mérsékeltebb tünetek jelentkeznek, az oltott macskák gyakran tünetmentes hordozókká válnak. A megbetegedést egy vírustörzs okozza, így a vakcina hatékony ellene.
Terjedhet a beteg állatok testnedveivel (nyál, orrváladék, stb.) közvetlenül érintkezve, a beteg állat által kitüsszögött cseppek belélegzésével, közös etetőtál, itatótál, alomtálca használatával, kisebb mértékben közös fekhely, egyéb tárgyak (játék, fésű, stb.) közös használatával. A környezetben a háztartási fertőtlenítőszerek elpusztítják a vírust.
Tünetek: felső légúti tünetek (kötőhártya gyulladás, szem váladékozás, orrfolyás, tüsszögés, nyálzás), torokgyulladás, levertség, étvágytalanság, néha köhögés, szem tünetek (kötőhártya gyulladás, keratitis, szaruhártya fekély, KCS), ritkán fekélyes bőr tünetek az orr és száj környékén.
A betegség kezelhető, antibiotikumot kell szednie a cicának a másodlagos bakteriális fertőzések ellen, intenzív folyadékterápia is szükséges lehet, inhaláltatás, etetés, vírusellenes szerek, szemcseppek. A tüneteket mutató cicákat el kell különíteni a többiektől, szigorított higiéniai feltételeket kell betartani, külön etetőtálkát, alomtálcát kell használni.
FCV, a macskák calicivírus okozta náthája
A macskák calici vírusa leggyakrabban felső légúti tüneteket okoz, általában más kórokozókkal együtt. A betegség hasonló úton terjed, mint a herpes vírusok okozta macskanátha.
Ennek a vírusnak jellegzetessége, hogy nagyon gyorsan mutálódik, így a természetben nagyon sok genetikai változata létezik. Az oltás emiatt sajnos nem tud teljes mértékű védelmet biztosítani, előfordulhat olyan mutáció, amely nem mutat keresztvédelmet a vakcina törzzsel.
Az eltérő változatok különböző súlyosságú tüneteket okozhatnak. Itt is megfigyelhetők a korábban leírt felső légúti panaszok, szájüregi gyulladások. Ritkán, főleg fiatal cicákban a vírus ízületgyulladást is okoz, így sántítást, fájdalmas járást figyelhetünk meg. Nagyon ritka esetekben, ha olyan mutáció jön létre, kialakulhat súlyos szisztémás betegség (több szervben is tud szaporodni a vírus) is, melynek során a megbetegedett macskák fele elpusztul.
A kezelésre ugyanolyan lehetőségek léteznek, mint a herpes vírus okozta macskanáthánál (gyakori az együttes fertőzés is). A beteg, tüneteket mutató állatokat itt is fontos elkülönítve tartani.
Veszettség
Bár a macskákat nem kötelező beoltani veszettség ellen, létezik számukra is vakcina. A betegség harapással terjed (a beteg állat nyálából a harapott seb körüli szövetekbe kerül a vírus), majd idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. Amikor az állat már tüneteket mutat, sajnos nem lehet megmenteni.
A veszettséget az ember is elkaphatja, ugyanúgy végzetes kimenetelű a betegség. Erről részletesebben itt olvashatnak: 1/2Kutyaharapás, macskaharapás, veszettség - mennyire kell félni tőle?
Chlamydia
A Chlamydia baktériumok a legtöbb fajban kötőhártya gyulladást okoznak. A macskákban a Chlamydia felis okoz főleg szem tüneteket, gyakran orrfolyással társulva, egészen ritka esetekben tüdőgyulladás is kialakulhat.
A fertőzés a beteg állatokkal történő közvetlen érintkezéssel terjed. Bizonyított tény, hogy a macska Chlamydia okozta kötőhártya gyulladását esetenként az ember is elkaphatja.
A vakcina csak macskák számára érhető el. Nem akadályozza meg a fertőződést, viszont a betegség enyhébb tünetekkel jár.
Leucosis
A macska leukémia vírus (FeLV) a világ egyik legfontosabb fertőző macska betegsége. Elsődlegesen vérszegénységet, rosszindulatú elváltozásokat és immunszuppressziót okoz. Ehhez társulnak a másodlagos betegségek (daganatok, immunmediált kórképek, szaporodásbiológiai zavarok, bélgyulladás, idegrendszeri tünetek, szájüregi gyulladás). Házi macskában és más macskafélékben okoz betegséget.
Az újonnan befogadott kiscicát, felnőtt macskát érdemes tesztelni leucosisra (hordozza-e már a vírust?), mielőtt megkapná az oltást. Továbbá ajánlott elvégezni a tesztet, ha a cica találkozhatott ismeretlen vírus státuszú macskával, vagy egy háztartásban él FeLV pozitív cicával, esetlegesen véradás előtt.
A leucosis gyógyítására jelenleg sajnos nincs lehetőség.
Bőrgombásodás
A bőrgombásodás a macskák bőrének felületes gombás fertőzése. Az egész világon elterjedt betegség. Egyike azon emberről állatra terjedő betegségeknek, melyet a gazdi könnyen elkaphat beteg kedvencétől. Egy egészséges immunrendszerű cicában spontán gyógyulhat.
Leggyakrabban a kölyök macskák betegednek meg. Jellegzetes tünet a szőr foltokban kihullása, bőr korpázása, mely gyakran a fülek körül, a pofán és a végtagokon figyelhető meg.
Mivel a tünetek nem különíthetők el egyértelműen sok más bőrgyógyászati megbetegedéstől, gyanús tünetek jelentkezésekor mindeképp kiegészítő vizsgálat elvégzése szükséges a kórokozó kimutatásához. A vakcinát ajánlják megelőzésre és kezelésre is.
FIP, fertőző hashártyagyulladás
A macskafélék fertőző hashártya gyulladása immunmediált betegség, melyet a macska coronavírussal (FCoV) történő fertőződés indít meg. Ez a vírus gyakran előfordul a macskák körében, de más fajokra, köztük az emberre nem veszélyes. A vírus ellen termelődött ellenanyagok a fertőzött macskák nagy részében megtalálhatóak, viszont csak kis százalékuknál alakul ki a betegség. A tünetek egyrészt a központi idegrendszer, a szem és a belső szervek károsodása miatt alakulnak ki, másrészt a kis erek gyulladása folyadék háztartási zavarokat okoz, emiatt hasvízkór, mellkasi- és szívburok folyadékgyülem alakulhat ki.
A megbetegedett, tüneteket mutató cicák gyógykezelésére sajnos jelenleg nincs módszer. A betegség nagyon gyors lefolyású, a diagnózistól számítva az állatok 1-2 héten belül elpusztulnak.
A betegség ellen létezik vakcina, viszont hatása nem egyértelműen bizonyított, emiatt a WSAVA (Kisállatgyógyász Állatorvosok Világszervezete) nem ajánlja.
