Korábban írtunk a Sarcoptes scabiei okozta rühességről, amely alapvetően, inkább kutyák kórokozója, de megfelelő körülmények között macskákra is átterjedhet a fertőzés, ha erre, a kutyákról macskákra terjedő "klasszikus rühösségre" kíváncsi kattintson ide: 1/2kutya rühesség
Jelen cikkünkben két olyan rühatkafaj okozta betegséget mutatunk be, amelyet klasszikusan, inkább macskabetegségként tartanak számon, de sajnos most is látni fogjuk, hogy ezek a kórokozók a kutyákat és olykor a vadászgörényeket sem kímélik. Ez a két atka a fejrüh (Notoedres cati) és a fülrüh (Otodectes cynotis).
Fejrühesség (Notoedres cati)
Macskák fejrühességét a Notoedres cati nevű atkafaj okozza. Ez az élősködő kifejezetten macskafélék kórokozója, csak ritka esetben bukkan fel más gazdafajokon, például kutyákon. Ezek az atkák obligát paraziták, gazdaállat nélkül nem életképesek, a környezetben gyorsan elpusztulnak.
A fejrüh atkák a gazdaállatok bőrének felső rétegeiben ásott járataikban élnek (ún. ásóatkák). A kifejlett nőstény és hím atkák csupán a szerelmi aktus idejére merészkednek a kültakaró felszínére, ezt követően hamar visszatérnek alagútjaik biztonságába. A nőstény atka ezekben a járatokban rakja le a petéit és a lárvák is itt indulnak fejlődésnek. A teljes fejlődési ciklus nagyjából 3 hetet vesz igénybe.
A fejrühesség tünetei és kórfejlődése
Fertőződéshez a fogékony gazdaállatnak közvetlenül kell érintkeznie egy „rühes” állattal. Ez tartós együtt élést vagy közvetlen testi kontaktust (pl. harcot, játékot, szexuális együttlétet) kíván. Az atkák lehámló szarudarabokkal (pl. bőr, szőr, stb.) kerülnek át az új gazdára, ahol hamar megkezdik áldatlan tevékenységüket. A fertőzésnek jobban ki vannak téve a kóbor vagy „kijárós” macskák. Menhelyekre, tenyészetekbe behurcolva nagyon nagy sebességgel képes terjedni a betegség.
A Notoedres atkák jellemzően a fej bizonyos területein kezdenek el szaporodni, ilyenek a szemhéjak és a fülkagylók. Innen terjednek tovább a fej egészére, onnan a nyak tájékra, olykor a teljes testfelszínre.
Az atkák által okozott hámkárosodás a bőr gyulladását okozza, ennek legfőbb tünete a heves viszketegség: vakarózás és/vagy nyalakodás. Az érintett helyeken a szőrzet kihullik, a bőr kipirul, megvastagszik, fokozottan hámlik. Kezdetben a szemek és a fülkagylók környékén jelennek meg az elváltozások, majd az atkák jelenlétével együtt egyre kiterjedtebb elváltozásokat okoznak.
Az atkák jelenléte gyakran okoz túlérzékenységi tüneteket az allergiára hajlamos, vagy már egyéb atkákra (pl. por- vagy tárolási atkákra) allergiás egyedekben. Ilyen macskáknál a tünetek hevesebbek lehetnek és nem feltétlenül csak a klasszikus testrészeken jelentkeznek.
A fejrühesség kezelése és diagnózisa
A vizsgálat előtt fontos megismerni a beteg cicák előéletét. Kinti vagy benti macska, hány cicával él együtt? A többi állaton nem tapasztaltak-e hasonlót? Van-e védve megfelelően külső élősködők ellen? Volt-e már korábban bőrbetegsége? Mikor, hol, hogyan kezdődött, stb.?
A kórelőzménnyel összevetve a klinikai kép kezdeti fázisban diagnosztikai értékű tud lenni. Azonban minimum egy mikroszkópos bőrkaparék vizsgálat fontos a pontos diagnózis érdekében, hogy más fertőző betegségektől elkülönítsük a betegséget. A Sarcoptes rühösséghez képest a fejrühöket viszonylag könnyű tetten érni, mert igen nagy számban vannak jelen a fertőzött egyedek kóros testtájain.
Az Notoedres atkáktól különböző rácseppentős (spot on) készítményekkel könnyen megszabadulhatunk. Fontos, hogy a háztartásban élő összes macskát és kutyát egy időben lekezelni, még ha nem is mutatnak tüneteket! A betegség a megfelelő diagnózist követően viszonylag könnyen gyógyítható.
A súlyos, vagy szövődményes tüneteket mutató példányok esetében egyéb kiegészítő kezelésekre is szükség lehet.
Fülrühesség (Otodectes cynotis)
A fülrühösséget vagy fülatkásságot az Otodectes cynotis nevű atkafaj okozza. Hasonlóan a fejrühhöz, főleg macskafélék élősködője, de nem veti meg a rossz körülmények közül származó kutyák fülét sem. Fiatal állatok esetében gyakrabban fordul elő, mint kifejlett egyedeknél. Ritka esetekben vadászgörények is fertőződhetnek fülrühhel.
Hasonlóan bármely tisztességes rühatkához ez a parazita is nagyon szorosan kötődik a gazdafajokhoz (obligát parazita), a környezetben hamar elpusztul. Ellentétben azonban a Sarcoptes és a Notoedres atkákkal ez nem ásóatka, azaz nem készít alagutakat a bőrben, hanem annak felszínén él. Az Otodectes atkák fejlődési ciklusa szintén nagyjából 3 hetet vesz igénybe, életük átlagosan 3 hónapig tart.
A fülrühesség kórfejlődése és tünetei
Mivel ezek a rühök sem maradnak életben környezetben, a fertőződéshez egy beteg állattal történő közeli kontaktus szükséges. A fertőződést követően a hallójárat külső szakaszán telepszenek meg, súlyos esetben beljebb terjednek. Véletlenségből a test más részein (pl. nyakon vagy a fejen) is észlelhetőek, de itt tüneteket szinte, hogy nem okoznak.
A legtöbb állat, főleg macskák és vadászgörényektünetmentesen hordozzák a parazitát, míg kutyáknál sokkal gyakrabban okoz panaszokat. A klinikai tünetek megjelenéséhez valószínűleg számos hajlamosító tényező is hozzájárul. Ilyenek például a szőrös, vagy a beszűkült hallójárat, a lógó fül, vagy az allergiára való hajlam. A fülbe jutó víz vagy a tartósan nedves hallójárat szintén kedvező körülményeket teremt a fülrüh atkáknak.
A fülrühök jelenléte során jellemzően sötétbarna, majdnem feketébe hajló, plakkszerűfülváladék képződik. Gyakran ennek a váladéknak a megjelenése a fülkagylón az első jel, amire a gazdi felfigyel.
A fülrühesség kezelése és diagnózisa
A fülrühösséget sokszor már a kórelőzmény alapján könnyű diagnosztizálni. A gazdik leggyakrabban arról számolnak be, hogy a kedvencük fülében sötét színű váladékot figyeltek meg, az állat füle egy ideje viszket, sokat rázza a fejét, a cica füle lekonyult, stb.
A hallójáratba betekintve, nagyítóval könnyen észrevehetőek, a sötét színű háttér előtt a mozgó, fehér atkák. Minden kétséget kizáró meghatározáshoz mikroszkóp alatt is megvizsgálhatjuk, és beazonosíthatjuk az élősködőket.
A fülrühességet javasolt helyileg és szisztémásan is kezelni. Az előbbire azért van szükség, mert szövődményként az atkás hallójárat felülfertőződik különböző baktériumokkal és/vagy gombákkal. Allergiára hajlamos, vagy más atkafajokra eleve allergiás egyedeknél pedig helyi gyulladás- és viszketéscsökkentésre is szükség van a tünetek enyhítésére.
A szisztémás kezelés, rácseppentős (ún. spot on) atka ellenes szerrel történik, amellyel elpusztítjuk a kezelt állat teljes testfelszínén fülrühöket, illetve tartósan meggátoljuk a visszatérésüket. Ennél a betegségnél is javasolt ilyen készítményekkel az összes fogékony állatot lekezelni a háztartásban.
Mind a fejrühesség, mind a fülrühesség diagnózisa és kezelése viszonylag egyszerű, azonban fontos lehet elkülöníteni más kórképektől, pl. a Sarcoptes rühességtől, amely az emberre is veszélyt jelenthet.
Ha a Notoedres vagy az Otodectes atkák okozta bántalmakkal kapcsolatos kérdése van, vagy arra netán gyanakszik, hogy kedvence ezen betegségek valamelyikében szenved, forduljon bizalommal rendelőnk munkatársaihoz!
Kapcsolódó cikként ajánljuk figyelmedbe a 1/2kutyák és macskák fültisztítása c. cikkünket!
