A valódi rühesség a Sarcoptes családba tartozó atkafajok okozzák. Számos házi és vadon élő emlősállatot fertőznek, pl. lovakat, kérődzőket, sertéseket, kutyákat, rókákat, vaddisznókat, stb.. Nem kivétel az ember sem. A gazdaállatoknak megvan a maga Sarcoptes faja, de ezek az atkák a kevésbé hűséges élősködők közé tartoznak, ezért ideig-óráig más gazdaállatokon is megtelepszenek, így macskákat is tudnak fertőzni (erről bővebben a "Macska rühesség" c. cikkünkben lehet olvasni), pl. a kutyák vagy az emberek közvetítésével.
A rühatkák biológiája és terjedésük
Sarcoptes scabiei var. canis vagy Sarcoptes canis a becsületes neve a kutyákra jellemző rühatka fajnak. Ezek az ízeltlábúakmikroszkopikus lények. Egész életüket a gazdaállatokon töltik.
A hím és a nőstény rühatka a bőr felszínén ismeri meg a szerelmet, de életük nagy részét a hámsejtek között vájt alagútjaikban töltik. A nőstény ezekben a járatokban rakja le a petéit és a kis rühök is itt fejlődnek. A Sarcoptes rühatkák fejlődési ciklusa (tojástól-tojásig) nagyjából 14-21 nap.
A rühatkák szorosan kötődnek a gazdaállatokhoz (ún. obligát paraziták), a szabadban igen limitált ideig életképesek. A fertőződéshez direkt kontaktus szükséges egy rühös állattal: közös játék, harc, alvás, szoptatás, stb. Ennek során maguk az atkák, atkákat tartalmazó hámrészletek, szőrszálak jutnak át a fertőzött egyedről az újdonsült gazdára. A fertőzésnek leginkább kitettek a vadászebek (a rókák miatt), illetve a kóbor kutyák.
A rühesség lefolyása és tünetei
A rühatkák a bőrbeli áskálódásuk során számtalan formában felhívják magukra az immunrendszer figyelmét. A parazitákkal a szervezet rendszerint sikerrel felveszi a harcot, és 1-2 hónapon belül eliminálja a kórokozókat a szervezetből. Ritka esetben ez az egész folyamat tünetek nélkül zajlik.Számos esetben viszont a szervezet túl érzékenyen reagál, és allergiához hasonlatos állapot alakul ki.
A tüneteket mutató állatok kifejezetten viszketegek. Kezdeti tüneteket jellemzően a fülkagylók, könyökök, szemek környékére korlátozódnak, ritkán a has alsó részén figyelhetőek meg, majd idővel vagy súlyos esetekben az egész testfelszínre átterjedhet a betegség. A viszketés következtében az állat folyamatosan vakarja, rágja, nyalja magát. A véget nem érő traumatizáció következtében a bőr begyullad, gombákkal és baktériumokkal felülfertőződik, kompenzációs folyamatok indulnak meg. A szőrzet megritkul, vagy teljesen kihullik.
kutya rühesség fotó
A rühesség diagnózisa
A rühesség esetében a kórelőzmény során fontos, hogy honnan származik a kutya (utcáról befogadott, rossz körülmények között élt, stb.), esetleg aktív vadászebbel van-e dolgunk, van-e parazita ellenes védelme az állatnak és az milyen. A tünetek egész évben, hirtelen jelentkezhetnek, heves viszketéssel járnak. Az alapvizsgálat során az elváltozások helye, illetve lassú terjedésük jellegzetes lehet. Bár a bőrtünetek jellege, helyeződése és kórelőzménye már-már diagnózis értékű, muszáj elkülöníteni a betegséget a hasonló kórképektől (kapcsolódó ajánlott cikkünk: Viszketegség, annak okának kiderítése és kezelése). Erre a célra kiegészítő vizsgálatokra van szükség.
A betegséget pontosan diagnosztizálni, az elváltozott és ép területek határán vett, felszínes bőrkaparék mintával lehet. Az atkák közvetlen vagy közvetett (tojások, bélsár) kimutatása igen nehéz, sajnos gyakori a tévesen negatív minta.
A sarcoptes rühesség kimutatására léteznek vérvizsgálati módszerek. Ezek a vizsgálatok az atkák ellen termelt immunanyagokat mutatják ki. Ez a fajta kimutatási alapvetően megbízható, de egyéb atkákra (poratka vagy tárolási atkák) allergiás egyedek esetében keresztreakciót kaphatunk, ami tévesen pozitív eredményt is jelenthet.
Rüh kezelése kutyáknál és macskáknál
Manapság a rühesség kezelésére számos készítmény elérhető rácseppentős (ún. spot on) és tablettás kiszerelésben. Ezen készítmények egyszeri vagy kúraszerű alkalmazása a rüh fertőzést megfelelően kezelik. A beteg állatoknak a gyógykezelésen túl sokszor szükségük van egyéb tüneti és támogató kezelésekre is: fertőtlenítő vagy bőrtápláló samponok, kenőcsök, antimikrobiális szerek, stb.
Sosem szabad elfelejteni, hogy a rühesség egy ragályos betegség. Minden gyanús vagy bizonyított esetben az összes állatot kezelni kell!
Macska rühesség
A macska rühesség laikus számára nehezebben észrevehető, mivel a A cicák igen ritkán mutatják a betegség tüneteit, de az atkákat annál gyakrabban tudják hordozni. Mindenképpen a macskákat is kezelni kell, ha rühesség ütötte fel a fejét a családban! A macskák rühességéről, annak tüneteiről és kezeléséről bővebben itt tájékozódhat:macskák rühössége
A rühesség, mint zoonózis
Zoonózisnak nevezzük az olyan fertőző betegségeket, amelyek állatról emberre képesek terjedni. A Sarcoptes-fajok zoonotikus kórokozók. Felnőtt emberekben ritkán, de gyerekekben, beteg vagy idős személyekben kialakulhatnak a betegség tünetei. Szerencsére embereknél is hasonlóan jól kikúrálható, mint házi kedvenceinknél.
Ha az Ön kedvencénél sarcoptes rühösséget diagnosztizálnak, javasolt értesíteni a háziorvosát!
Kutyák egy másik elterjedt atkásságáról, a szőrtüszőatkákról itt olvashat: Szőrtüszőatkásság kutyákban és macskákban ill. még ajánjuk a kutyák fültisztításával kapcsolatos cikkünket is itt: Macskák és kutyák fültisztítása , fülgyulladás.