Ragályos rák miatt halhattak ki Amerika első kutyái

Cikkek · 3 hete

Amerikai kutatók évek óta keresik a választ arra, hogy anno miért pusztulhattak ki az őshonos amerikai kutyafajták.


Ragályos rák miatt halhattak ki Amerika első kutyái

Az ősi genomok tanulmányozása szerint az Észak- és Dél-Amerikában őshonos kutyák már 15 000 évvel ezelőtt szétváltak más kontinensen háziasított kutyáktól.

Az őshonos kutyák hatalmas populációja kóborolt Amerikában, s most az egyik legjelentősebb kutatást publikálták a Science magazinban 2018. július 5-én az ősi kutyák DNS-éről. Manapság szinte semmi sem maradt fenn e kutyacsaládról, kivéve egy bizarr, fertőző rákot.

Az amerikai kontinensen a háziasított kutyák legősibb leleteire Illinois államban bukkantak és kb. 9900 évesek. A tetemeket szándékosan eltemetették, ami azt jelenti, hogy az állatok tulajdonosai számára fontosak voltak. De hogy pontosan mikor érkeztek ezek a kutyák az amerikai kontinensre, vagy hogy más háziasított kutyákhoz hogyan kapcsolódtak, az még nem tisztázott.” - mondja Angela Perri, a Durham Egyetem régésze. Hogy fény derüljön a titokra, Perri és kollégái elemezték 71 ókori kutya DNS-ét, melyek Észak-Amerikában és Szibériában éltek az elmúlt 10 000 évben. Az állatok mitokondriális genomjai alapján - amelyek anyai öröklésűek - a kutatók azt találták, hogy az összes ősi amerikai kutya ugyanazon populációhoz tartozott, amely különbözik a modern és az ősi eurázsiai kutyáktól.

Az elszigetelt populáció

A genomadatok alapján a kutatók becslése szerint az ősi amerikai kutyák utolsó közös ősei kb. 14.600 évvel ezelőtt éltek, és a szibériai kutyáktól már kb. 1000 évvel azelőtt elkülönültek. Az emberek 20 000 évvel ezelőtt költöztek át Ázsiából Alaszkába, és a kutyákat egy későbbi hullámban a vadászó-gyűjtögető népek is behozhatták.

Az első amerikai kutyák örökségének tanulmányozásához a kutatók több mint 5000 modern kutya DNS-ét kutatták Észak- és Dél-Amerikában.

A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy ezek az állatok genetikailag csak 2-4%-ban hasonlítanak az őshonos amerikai kutyákra.

A kutatók azt gondolják, hogy amikor az európaiak a 15. században megérkeztek az Újvilágba, a saját kutyáikat prészesítették előnyben az őshonosokkal szemben és megakadályozták őket az azokkal való keveredésben, az őshonos kutyák pedig kihaltak.

A kutyák daganata

Elinor Karlsson, a Cambridge-i Broad Institute genetikusa ugyanakkor nem volt erről meggyőződve. "Nevetségesnek tűnik számomra, hogy ez az emberek preferenciája miatt történt így, tekintettel a veszteségének mértékére." - mondja. A kutatói tanulmányt követő esszében azt tárgyalja, hogy egy fertőző rák járult hozzá az őshonos kutyák kihalásához.

A kutyafélék nemi úton átvihető daganata (canine transmissible venereal tumour = CTVT) egyike a maréknyi ismert ragályos daganatoknak. Egy másik ismert variáns kihalással fenyegeti a tasmán ördögöket.

tasmán ördög

A CTVT egy olyan daganat parazita-klónja, amely egy kutyafélében bukkant fel először, és azóta globálissá vált, a párzás során történő terjedésnek köszönhetően. A betegség nagy méretű daganatok létrejöttét indukálja a kanok és a szukák nemi szervénél.

Karlsson szerint a CTVT már 8225 évvel ezelőtt kialakult egy olyan kutyánál, amely szorosabb kapcsolatban állt az amerikai őshonos kutyákkal, mint a modern eurázsiai kutyákkal.

Annak ellenére, hogy szoros genetikai kapcsolat van az őshonos amerikai kutyákkal, a kutatók úgy vélik, hogy a daganat Ázsiában jelent meg a kutyapopuláció egy rokonában, amely évszázadokkal korábban lépett be Amerikába. Más bizonyítékok azt sugallják, hogy a daganat az ázsiai kutyákban módosult, mielőtt Európába és Afrikába került volna az elmúlt 2000 évben. Valószínűleg csak 500 évvel ezelőtt érte el Amerikát, az európaiak és kutyáik érkezésével.

Karlsson szerint a daganat és az őshonos kutyák közötti szoros genetikai kapcsolat magyarázhatja a kutyák eltűnését. A CTVT a legtöbb kutyánál nem halálos kimenetelű, mert immunrendszerük idegenként ismeri fel a daganatsejteket és ez korlátozza az általuk okozott károkat. Karlsson azt mondja, talán az őshonos amerikai kutyák immunrendszere figyelmen kívül hagyta a tumorsejteket, mert a tumorsejtek DNS-e nagyon hasonló volt a saját örökítőanyagukhoz. A daganatok ezután agresszívebben növekedtek az őslakos kutyákban, megakadályozva őket a párosodásban vagy akár meg is ölve őket.

Elizabeth Murchison, a Cambridge-i Egyetem genetikusa, aki közreműködött a legutóbbi tanulmányban, úgy gondolja, hogy ez egy elfogadható magyarázat az őshonos amerikai kutyák eltűnésére. "Az utolsó fennmaradó kutyapopuláció hozzájárult a kihalásukhoz." – mondja ő.

 

Kapcsolódó bejegyzések

Facebook

Kedves Gazdik!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy Rendelőnk november 1-től vasárnaponként zárva tart.
Telefonon természetesen továbbra is elérhetőek vagyunk reggel 9 és este 8 között.

Részletekről az alábbi linken olvashat: Kattintson ide