Fogkőeltávolítás altatásban - biztonságos vagy kockázatos?

Ez a cikk egy cikksorozat egyik része. Ha a teljes téma érdekli, akkor nézze meg a nyitó cikkünket (Kutyák és macskák fogászata) a témában és onnan elérhető a cikksorozatunk összes írása. 

Teljesen természetes, ha egy gazdi összeszorult szívvel gondol arra, hogy kedvencét altatni kell. Ez az aggodalom a szeretet jele. Azonban állatorvosi szempontból látnunk kell a mérleg másik nyelvét is: a statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy a kezeletlen fogágybetegség okozta szervi szövődmények – mint a krónikus szívbillentyű-gyulladás, a máj- vagy veseelégtelenség – nagyságrendekkel nagyobb kockázatot jelentenek az állat életére nézve, mint maga a modern anesztézia. A félelem miatt halogatott kezelés gyakran vezet oda, hogy mire a műtét mellett döntünk, az állat szervezete már sokkal rosszabb állapotban van a krónikus gyulladás miatt.

Miért NEM lehet ébren csinálni? (A leggyakoribb tévhit)

Gyakran felmerül a kérdés: „Nem lehetne csak egy kicsit lekaparni a követ, amíg ébren van?” A válasz határozott nem, és ennek nem a kényelem az oka, hanem a szakmai biztonság és az alaposság.

Egyrészt az érdemi gyógyulás kulcsa az íny alatti tisztítás, ami éber állapotban fájdalmas és kivitelezhetetlen lenne.

Másrészt a precíziós műszerekkel, például a tűhegyes ultrahangos depurátorral végzett munka és a diagnosztikához elengedhetetlen röntgenfelvételek mozdulatlan pácienst igényelnek; egy hirtelen mozdulat súlyos lágyrész-sérülést okozhatna.

A legfontosabb érv azonban a légutak védelme. A fogkőeltávolítás során rengeteg baktériummal teli vízpermet és törmelék keletkezik. Ha az állat nem lenne mélyen altatva, ez a fertőzött anyag a tüdőbe juthatna (aspiráció), ami életveszélyes tüdőgyulladást okozhat. Az altatás során behelyezett tubus (lélegeztető cső) fizikailag zárja el a légcsövet a folyadéktól, garantálva a biztonságos légzést.

Modern anesztézia: Ez már nem a 20 évvel ezelőtti "bódítás"

Az állatorvosi aneszteziológia az elmúlt két évtizedben hatalmasat fejlődött. Ma már nem létezik „egy kaptafára” készült altatás; minden páciensnél egyénre szabott, tervezett anesztéziát alkalmazunk.

A folyamat egy alapos fizikális vizsgálattal és laborvizsgálattal (vérvétellel) kezdődik, hogy feltérképezzük a belső szervek állapotát és kizárjuk a rejtett kockázatokat. A beavatkozás során modern gázos altatást (például isofluránt vagy sevofluránt) használunk, amelyek a legbiztonságosabb szerek közé tartoznak, hiszen az állat percekkel a gáz elzárása után már ébredezik. A műtét alatt folyamatos monitorozás zajlik: speciális gépek figyelik a szívverést, a légzést, a vérnyomást és az oxigénszintet, így az aneszteziológus azonnal reagálhat bármilyen változásra.

"De az én kutyám már öreg!" – Az életkor nem betegség

Ez az egyik legmakacsabb tévhit, ami miatt sok idős állat marad ellátatlanul. Fontos rögzíteni: az életkor önmagában nem ellenjavallata az altatásnak. Az ellenjavallat nem az évek száma, hanem a rossz általános állapot, például egy kezeletlen szívelégtelenség.

Megfelelő kivizsgálással és kíméletes bevezető szerekkel (például propofollal) az idős állatok altatása is biztonságos keretek között tartható. Sőt, éppen nekik van a legnagyobb szükségük arra, hogy megszabaduljanak a szervezetüket mérgező fogászati gócpontoktól, hiszen a rossz fogakból származó baktériumok folyamatosan terhelik a már amúgy is kopottabb szerveiket.

Fájdalomcsillapítás (Analgesia): Hogy ébredés után is jó legyen

Sokan összekeverik az altatást a fájdalomcsillapítással. Míg az altatás az öntudatlanságot biztosítja, a fájdalommentesség elérése külön feladat. Úgynevezett multimodális fájdalomcsillapítást alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy többféle hatóanyag kombinációjával blokkoljuk a fájdalom pályákat. Ennek eredményeként kedvencünk nemcsak a műtét alatt nem érez semmit, hanem az ébredés után is nyugodt marad, és sok esetben már a rendelőből hazaérve azonnal képes jó étvággyal enni.

Mi történik a műtét után?

A modern szereknek köszönhetően a „kábultság” ideje minimális, a legtöbb állat a beavatkozás után néhány órával már a saját lábán távozik a rendelőből. Az esetleges foghúzások helye meglepően gyorsan gyógyul. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gazdik a kontrollon arról számolnak be: a kutya másnapra „megfiatalodott”, játékosabb és élénkebb lett, mint a krónikus fogfájás idején volt.

Zárógondolat: Ne hagyjuk, hogy a félelem meggátolja kedvencünk gyógyulását. A szakszerűen felépített modern anesztézia kockázata minimális, a kezeletlen fogkövesség ára viszont – kedvencünk egészsége és élethossza – túlságosan óriási.