Néhány vizsgálat leírásával is szeretnénk segíteni, hogy jobban fel tudjanak készülni otthon, hogy mire is lehet számítani az állatorvosi rendelőben. Ha az állat jobban érzi magát, azzal mindenki jól jár!
Az orvosnál mindenki fél. Viszont egy embernek könnyen meg lehet magyarázni, hogy a rövid ideig történő kellemetlenségek (pl. vérvétel, oltás beadása), a saját érdekében történnek, hogy később az esetleges nagyobb fájdalmakat el lehessen kerülni. A kutyáknak, cicáknak ugyanígy nem tudjuk elmondani előre, hogy mi miért fog történni. Az állatok csak annyit észlelnek az egészből, hogy idegen helyen vannak, a gazdi ideges és idegen emberek nyúlkálnak hozzá. Ha az állat is ideges lesz, a vizsgálatok elvégzése még nehezebben, lassabban fog menni, esetleg az állat számára kellemetlen rögzítési módot is be kell vetni (pl. szájkosár vagy „macskatáska”).
Megérkezés
A kutyák lehetőleg pórázon érkezzenek, esetleg amíg nagyon fiatalok, addig ölben, dobozban. Azokat a kiskutyákat, akik még nem kapták meg az 1/2alapoltásaikat, inkább megfelelő hordozó eszközben hozzuk, és a rendelőben se tegyük le őket a padlóra!
Ha van rá lehetőség, érdemes a kutyákkal egy átlagos napi sétán is a kiválasztott rendelő felé sétálni, mert ha csak az állatorvosi vizsgálatkor jön erre a kutya, sajnos egy idő után már az utcába sem akar majd bekanyarodni.
Ha 1/2autóval érkezik az állat, akkor is könnyebb úgy szállítani, ha nem csak mindig az orvoshoz közlekedik autóval, hanem mondjuk kirándulni, nagyobb sétára vagy más pozitív élménnyel kapcsolatos helyre is kocsikázik a kutya.
Macskákat minden esetben jól zárható macskaszállító dobozban érdemes hozni, ahonnan nem tudnak kiszabadulni. Általában otthon a cica nem akar bemenni a dobozba, a rendelőben pedig nem akar kijönni belőle, mert akkor már az az egyedüli biztonságot jelentő hely számára.
Váróterem
Mindannyiunk célja, hogy a váróteremben 1/2ne kelljen túl sok időt eltölteni. Néhány perces várakozásra még optimális esetben is sor kerülhet, de nyilván van olyan eset is, amikor több időt vesz igénybe egy-egy páciens ellátása.
Nagyon fontos, hogy a gazdik nyugodtak maradjanak egy esetleges hosszabb várakozás alatt is. Az állatok nagyon könnyen átveszik gazdáik feszültségét, és egy egyébként is aggódó állatnak más se hiányzik, hogy még amiatt is pánikolnia kelljen, hogy vajon a gazdát mi bosszantja.
Ha több állat is várakozik a helységben, alapvetően nem ajánlott egymáshoz engedni őket. Kutyák és macskák között egyébként sem felhőtlen a viszony, és a rég áhított barátság valószínűleg nem a váróteremben fog kialakulni. A kutyák egymással szemben is elutasítóak lehetnek egy zárt téren belül, míg egy mezőn szaladgálva lehet, hogy szívesen összeismerkednének a fajtársaikkal.
Az állatorvosi rendelőbe az esetek nagy részében beteg állatok járnak, és sokuk esetleg fertőző betegségben szenved. Emiatt is fontos, hogy az egymással barátkozni kívánó állatok se érintkezzenek egymással, hiszen nagyon könnyen átadhatják egymásnak a kórokozókat.
Vizsgálat
Az állatorvosi vizsgálat a legtöbb esetben a kórelőzmény felvételével kezdődik (kapcsolódó cikk: 1/2A macskák titkai). Ez egy beszélgetés a gazdi és az állatorvos között az állat általános állapotáról, a betegségéről, vagy bármiről, ami eltérőnek tűnt az állattal kapcsolatban az elmúlt időben. Ez alatt az állatnak semmi dolga, nem piszkálja őt senki. A macskák ilyenkor még maradjanak a dobozban, onnan körül tudnak nézni, megszokják a szagokat, fényeket, hangokat. A kutyák esetleg körbe szimatolhatnak a vizsgáló helységben, de nem érdemes szabadon kószálni hagyni őket sem.
A kórelőzmény megbeszélése után a macska kikerülhet a dobozból, a kutya felkerül a vizsgálóasztalra.
Egyáltalán nem elvárás, hogy a gazda szakszerűen rögzíteni tudja az állatát, a legtöbb rendelőben van erre hivatott asszisztencia. Persze nagy segítség, ha a tulajdonos is hajlandó és képes hozzájárulni a vizsgálat biztonságos elvégzéséhez. Szófogadó kutyák a gazdájuk egy intésére nyugodtan tűrik a legtöbb vizsgálatot. Vannak viszont olyan állatok is, akik a gazdájuk jelenlétében sokkal rosszabbul viselkednek, hisztiznek, de ha a gazdi látótéren kívülre kerül, könnyebben lehet bírni velük. Minden kis kedvencnél ki kell tapasztalni, hogy mi a leggyorsabb és legegyszerűbb módja a vizsgálatok elvégzésének.
Mik történhetnek az állattal az állatorvosnál? – néhány egyszerűbb vizsgálat
Fizikális vizsgálat: az állat általános vizsgálata. Minden oltás beadása előtt is elvégezzük, illetve bármilyen panasz esetén meg kell vizsgálni az egész állatot, hiszen csak úgy lehet korrekt módon megállapítani a probléma forrását. Ilyenkor az állatorvos végig „tapogatja” az egész állatot. Ez nagyjából fájdalommentes, néhány kellemetlenebb résszel tarkítva (pl. hőmérőzés).
Védőoltás beadása: vékony tűvel történik, minimális fájdalommal jár. Fontos, hogy egy pillanatra mozdulatlan legyen az állat. Az oltás beadható a lapockák közé a bőr alá, vagy horpasztájék bőre alá. (a védőoltásokkal kapcsolatos cikkeink: oltások)
Microchip beültetés: a chip beültető tű valamivel vastagabb, mint a védőoltás tűje. Egy kb. rizsszemnyi microchip kerül a bőr alá ilyenkor. Aznap még látni lehet a beültetés helyén a bőrsebet, főleg vékony bőrű állatoknál, de pár nap alatt nyom nélkül meggyógyul. Ilyenkor is fontos az állat megfelelő rögzítése. (amit a mikrochipekről tudni érdemes)
Vérvétel, kanül behelyezés: általában valamelyik lábon a kiválasztott véna megszúrása. Mellső lábat célszerűbb választani erre a célra (könnyebb rögzíteni az állatot, ülő vagy fekvő helyzetben), de ha egy állat nagyon félti a mellső lábait, választhatunk hátsó lábon lévő vénát is. Ritka esetekben (macska vagy kistestű kutya) nyaki vénából is lehetséges a vérvétel, ez ijesztőbben néz ki, de semmivel sem veszélyesebb, mint végtagból vért venni. Vérvételkor egy tűn keresztül vesszük le a vért steril csövekbe, kanül behelyezésekor pedig egy műanyag csövecskét ültetünk be a vénába (ilyenkor tű nem marad az állatban). Mindkét esetben szükséges az adott területről a szőr lenyírása, hiszen a bunda alatt nehezen lehet megtalálni és rögzíteni a vénát, és szőrben nem lehet megfelelően fertőtleníteni a tervezett szúrási területet.
Ultrahang (hasi, szív): képalkotó vizsgálati módszer. Nem fájdalmas vizsgálat, viszont hosszabb, mint amit egy átlag kutya, cica jó szívvel elvisel. A lényeg, hogy az állatnak nagyjából mozdulatlanul kell feküdnie. A szőrt itt is le kell nyírni a vizsgálni kívánt területről, mert a szőrszálak közötti levegő nem engedi át az ultrahang hullámait. Közreműködő állatokon ébren is elvégezhető az 1/2ultrahang vizsgálat, csak extrém esetben, nagyon ritkán szükséges nyugtatót alkalmazni.
Röntgen: képalkotó vizsgálati módszer. Az állatnak egy meghatározott pozícióban kell maradnia (általában fekve), nagyjából egy pillanatig. Ezt határozott rögzítéssel lehet elérni. A legtöbb esetben a röntgen vizsgálatok nagy része éber állaton is elvégezhető. Viszont vannak olyan felvételek, amik speciális beállításokat igényelnek (pl. csípő röntgen, dysplasia szűréshez). Ilyenkor bódítani kell az állatot, mert ébren nem tudna megmaradni a megfelelő pozícióban. Szintén bódítást igényel, ha a röntgen vizsgálat épp a beteg részt érinti, pl. sérült végtagot kell megfelelő pozícióban leképezni.
Bűzmirigy ürítés: a kutya populáció egy részének, illetve néhány macskának rendszeresen problémája lehet a bűzmirigyével.
A bűzmirigy vizsgálata és kiürítése kellemetlen, mindenki számára. A végbélbe benyúlva közepes-erős nyomással lehet eltávolítani a tartalmat, melynek sikeressége esetén kiderül, hogy miről is kapta a nevét a szóban forgó mirigy. Érdemes kapcsolódó cikkünket is elolvasni bűzmirigy témában: 1/2A bűzmirigy leggyakoribb megbetegedései és azok kezelése
Vizsgálat után
Amikor minden vizsgálat készen van, mindenki megkönnyebbül. A macskák ilyenkor végtelenül hálásak, ha végre visszavonulhatnak a dobozuk magányába. A kutyák is lekerülnek az asztalról, és jogosan várják a megérdemelt simogatást, jutalomfalatot.
Fontos, hogy a vizsgálat után pozitív élmények maradjanak meg az állatban, amennyire lehetséges. Érdemes a kutyákkal állatorvos után egy kiadós sétát tenni, esetleg játszani velük, hogy mire hazaér, talán el is felejti az őt ért sérelmeket.
