Nyári veszélyek

Cikkek · december 28.

Nyáron jópár olyan szezonális kockázatnak tesszük ki kutyáinkat, melyek tudatában és kis odafigyeléssel megelőzhetjük a komolyabb gondot.


Nyári veszélyek

A jó idő beköszöntével rendszerint kedvencünk is többet tartózkodik a szabadban, sokan a családi nyaralásra is magukkal viszik kutyájukat, macskájukat.. Ha tisztában vagyunk a szezonális veszélyekkel és tudjuk, hogy mit tehetünk ezek elkerülése érdekében, a problémák nagy része megelőzhető. Ha mégis baj történik, jobb mielőbb állatorvoshoz fordulni, megakadályozva a komolyabb következményeket.

Hőguta kutyáknál

Kutya hőguta Nyári melegben állatainkra is fokozott veszélyt jelent az erős napsütés. Az állandó belső hőmérséklet fenntartásához a hőtermelés és a hőleadás egyensúlya szükséges. A kutyának kevés a verejtékmirigye, hőleadását lihegéssel biztosítja, amely azonban izommunkát is jelent, így hőtermeléssel jár. A tűző napon vagy leggyakrabban gépkocsiban hagyott állatok hamar felhevülnek, s szervezetük egy idő után már nem bír elegendő hőmennyiséget leadni, hőszabályozásuk felborul,a kutyahőgutát kap.

A kutyát hőgutára hajlamosító tényezők:

  • magas hőmérséklet és páratartalom, erős napfény
  • túlzott fizikai terhelés (főleg a fenti körülmények között)
  • folyadékhiány
  • idősebb állatok
  • egészségügyi problémák (elhízás, szívbetegség, hormonális betegségek, anyagcserezavarok)
  • nagyobb testméret, brachicephal (rövid orrú) kutyafajták (pl. mopsz, angol bulldog, pekingi palota pincsi)

 

Tünetek:

  • lihegés
  • szapora pulzus
  • a normálisnál (38,0-39,2 ºC) magasabb testhőmérséklet
  • hányás
  • tudatzavar, ájulás, komatózus állapot (eszméletvesztés)
  • görcsök
  • a keringés összeomlása (tüdőödéma, vizelettermelés hiánya...)

 

Mit tegyünk ha a kutya hőgutát kapott?

  • vigyük azonnal árnyékba, vagy ha lehet hűvös környezetbe(15-18 fokos légkondicionált helyiség)
  • csavarjuk nedves lepedőbe vagy törülközőbe, és azt váltogassuk, akár ventilátor mellett, hogy a hűtés jobban érvényesüljön
  • NE öntsünk a kutyára jéghideg (15 ºC fokosnál hidegebb) vizet, mivel a bőr erei a hidegtől összehúzódnak , ami gátolja a további hőleadást
  • a beteg mielőbb részesüljön intenzív állatorvosi ellátásban, ugyanis a hőguta életveszélyes állapot!

 

Hogyan tudjuk megelőzni, hogy a kutya hőgutát kapjon?

  • meleg nyári napokon ne hagyjuk állatainkat az autóban (felhúzott ablakok mellett a direkt napsugárzásnak kitett autó belső terében kevesebb, mint 20 perc alatt akár 48ºC is lehet)
  • biztosítsunk állatunknak a kertben olyan árnyékos helyet, ahová elhúzódhat a nap elől
  • mindig legyen az állat előtt friss ivóvíz, ne korlátozzuk a vízfogyasztását
  • vegyük figyelembe kutyánk alkatát, fajtáját, korát a fizikai terhelésnél, ne vigyük túlzásba az edzést, mozgatást kánikulai napokon

 

Toklász

toklászA nyári időszak egyik leggyakoribb mumusa, ami miatt a gazdik felkeresik az állatorvost, atoklász. Ez a növényi rész tulajdonképpen az egérárpa nevű gyomnövény kiszáradt kalászának része . A toklászok horoghoz hasonlóan befúródnak az állat testébe, ott vándorolnak és szerkezetükből adódóan, csak egy irányba, befelé tudnak haladni. Leggyakrabban

toklászok a kutya ujjai közé, ill. a hallójáratba fúródnak be, máskor a szájüregből, orrjáratból, szemhéjak alól, pérarésből kell őket eltávolítani. A gazdi arra lehet figyelmes, hogy az állat hirtelen szüntelenül lábát nyalogatja, sántikál, fülét rázza, vakarja, prüszköl, szemét vakarja, dörgöli, attól függően, hogy hova jutott be a toklász.

Az érintett terület gyakran megduzzad, kipirult,gennyes váladék ürülhet a sebből. Egészen friss esetben (ha a terület még „nem gyűlt be”) az állatorvos lehet, hogy vár 1-2 napot, míg egy kis tályog keletkezik. Addigra a termelődő genny beolvasztja a szöveteket a toklász körül, így azt könnyebb felkeresni és eltávolítani. Az esetek nagy százalékában nem található meg a növényi részecske , vagy mert eleve nem is jutott be a bőr alá (de a szúrási csatornán baktériumok bejuthattak) vagy mert csak kisebb darabka került be, és azt a szervezet védekező sejtjei feloldották és bekebelezték.

A toklász eltávolítását nagyon kevés kutya hagyja éber állapotban, a legtöbb esetben az állat bódítása szükséges a beavatkozáshoz. Az előfordulás valószínűsége csökkenthető, ha kertünk gondozott, kutyánk ujjai közül ill. füléből a szőrt kinyírjuk, rendszeresen átnézzük az állat szőrzetét, ill. kerüljük azokat a helyeket, ahol ezek a növények nagy számban előfordulnak.

Torokgyulladás kutyáknál

torokgyulladás kutyáknálMeleg nyári napokon sokszor találkozunk köhögő kutyákkal, akiknek gazdája arról számol be, hogy a kutya „többször öklendezik, és néha habos, fehér váladékot „hány”. A vizsgálat során gyakran kiderül, hogy a „hányadék” tulajdonképpen a felső légutakból származó váladék, amit a kutya felköhögött.

A torok gyulladásának oka legtöbbször az hogy a felhevült testű állat hideg vizet iszik, fagylaltot eszik , klímás autóban utazik , vagy egyszerűen csak nagyon liheg, aminek következtében a toroknyálkahártyája hirtelen lehűl, a lehűlés következtében a lokális immunrendszer védekező képessége lecsökken, és kórokozók szaporodhatnak el a meggyengült nyálkahártyán.

Torokgyulladásos kutyákban a garat-gégetájék kipirult, a mandulák duzzadtak, ritkán bágyadtság, láz jelentkezhet. Amennyiben az állat szájüregét, toroktájékát éber állapotban nem tudjuk vizsgálni, felületes bódításra lehet szükség. Néhány napos antibiotikum terápiára és langyos víz itatására rendszerint jól reagálnak az állatok, a tünetek fokozatosan enyhülnek, a gyulladás néhány nap alatt megszűnik.

A kutyák totokgyulladása megelőzhető, ha a kutya számára kitett friss ivóvíz nem hideg, inkább langyos, illetve kerüljük a jégkrém, fagyi adását (ezek etetése kis mennyiségben sem egészséges!), Fontos, hogy ha klímát használunk -akár otthon, vagy az autóban-, csak pár fokkal hűvösebb legyen a beállított hőmérséklet, mint amennyit kint mérhetünk. Nagy melegben kerüljük az erős testmozgást, mert egyrészt a kutya hőgutát kaphat, másrészt a lihegés miatttorokgyulladást.

Rovarcsípés

Rovarcsípés méhcsípésA legtöbb házi kedvenc hamar megtanulja, hogy nem minden repülő rovar ehető meg büntetlenül, s a riasztó színű példányok (pl. sárga-fekete: darázs) nem kerülnek fel az étlapra. Így is előfordul azonban, hogy a rovar megcsípi kedvencünket,amit az rendszerint hangos felvonyítással jelez.A gazdi csak azt tudja, hogy „Na, valami történt!”, s néhány perc múlva látja a szeretett kedvence fejét eltorzulni.

A szemkörnyék, homlok és pofatájék beduzzad vagy éppen sajgó lábát emelgeti az állat. Hozzá kell tenni, nem minden duzzadást okoz rovarcsípés, más allergizáló anyagok is kiválthatják a szövetek ödémás beszűrődését. A rovarcsípés során bejuttatott anyagok helyileg a szöveteket izgatják, fájdalmat, helyi duzzanatot, kipirulást okoznak, a véráramba jutva pedig az egész szervezetet érintő láncreakciót indítanak el.

A helyi allergiás reakció legnagyobb veszélye - ha a rovart lenyeli - a gégeödéma, amely a légutak beszűkülése révén légzési nehézséghez vezet, majd teljes elzáródás esetén az állatfulladását is okozhatja. Ilyenkor az állat légzésszáma megnő, a légvételeket szokatlan hang kísérheti, jelentkezhet nyálzás is, ha a duzzanat miatt az állat nehezen nyel.

Ha bárhol a testfelületen csípi meg a rovar az állatot, általános allergiás reakció jelentkezik: szemkörnyék, pofatájék puffadása, a keringés esetleges összeomlása. Ha a fenti tünetek bármelyikét észleljük kedvencünkön, azonnal forduljunk állatorvoshoz, így elkerülhető egy aprónak tűnő problémából egy esetlegesen végzetes kimenetel.

 

Kapcsolódó bejegyzések

Facebook

Kedves Gazdik!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy Rendelőnk november 1-től vasárnaponként zárva tart.
Telefonon természetesen továbbra is elérhetőek vagyunk reggel 9 és este 8 között.

Részletekről az alábbi linken olvashat: Kattintson ide