Collie betegségek

2024. március 03.

Folytatjuk a fajtabetegségekről szóló cikksorozatunkat, a soron következő pedig a collie fajták csoportjához tartozó Border Collie és a rokon fajták. A velük kapcsolatos, leginkább előforduló betegségeikről szeretnénk röviden említést ejteni.

A collie kutyafajták, mint a Border Collie, a Skót juhászkutya, az Ausztrál juhászkutya, a Shetlandi juhászkutya és a Bearded Collie, rendkívül népszerűek a kutyatartók körében a világ minden táján. Ezek a fajták elsősorban terelőkutyaként váltak ismertté, bár ma már sokan kedvtelésből tartják őket. Azonban - mint minden fajtánál - itt is figyelembe kell venni bizonyos genetikailag öröklődő betegségeket, amelyek jellemzőek lehetnek rájuk.

Az említett collie fajtákat különböző szembetegségek, ortopédiai problémák és idegrendszeri betegségek is érinthetik.

  1. A szembetegségek közül a leggyakoribbak a Collie szem anomália (CEA), szaruhártya disztrófia és a merle színhez kapcsolódó szemproblémák. Ezek a betegségek elsősorban genetikai hajlamon alapulnak, és számos esetben genetikai tesztekkel kimutathatók, lehetővé téve a tenyésztés során az érintett egyedek kiválasztását.

  2. Az ortopédiai problémák közül a csípőízületi diszplázia a legismertebb, amely fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat az érintett kutyáknál. Ez a betegség is öröklődhet, és különösen fontos a tenyésztési döntések során figyelembe venni.

  3. Az idegrendszeri betegségek közül az epilepszia és a ceroid lipofuscinózis emelhető ki, amelyek szintén genetikai hajlamon alapulnak. Az epilepszia esetén a 2-5 éves korban jelentkező görcsrohamok gyógyszeres kezelést igényelhetnek, míg a ceroid lipofuscinózis súlyosabb, progresszív betegség, amely az agy és az idegrendszer degenerációjához vezet.

Fontos megemlíteni a multidrog rezisztens génmutációt (MDR1) is, amely egyes gyógyszerekkel szembeni érzékenységet okozhat az érintett collie fajtáknál, súlyos vagy akár halálos mellékhatásokhoz vezethetve.

Border collie a természetben

A collie fajták kiváló társak lehetnek hiszen fantasztikus kutyák, azonban potenciális egészségügyi kockázataik miatt fontosnak tartjuk, hogy csak felelősségteljes tenyésztőtől származó kutyát szabad választani, aki genetikai tesztekkel igyekszik minimalizálni a fenti betegségek kockázatát.

De most nézzük meg kicsit részletesebben is, hogy a fentebb említett betegségekről mit kell tudni. Ahol szükséges, ott további mélyebb, szakmaibb cikkeket is meg fogunk hivatkozni!

Szembetegségek

Több szemészeti probléma genetikai teszttel bizonyítottan öröklődő a collie fajtákban, más szembetegségeknél csak az öröklődő hajlam ismert, de génteszttel nem igazolt.

Az alábbiakban néhány gyakori szemproblémát szedtünk össze, amivel mi is találkozunk rendelőnkben:

Collie szem anomália (CEA: Collie eye anomaly)

A Collie szem anomália egy öröklődő fejlődési rendellenesség, amely a szem belső struktúráit érinti (ideghártya-retina, érhártya-chorioid, látóidegfő-papilla), általában kétoldali és önmagukban látászavart nem okoznak.

Egy 6-8 hetes kölyökkorban elvégzett szemészeti szűrővizsgálattal ki lehet szűrni az érintett egyedeket. Ebben az esetben ki kell zárni mind a szülőket, mind az érintett kölyköket a tenyésztésből, ezzel tudjuk csökkenteni a betegség előfordulását.

A collie szem anomália már 6-8 hetes korban is kiszűrhető

Szaruhártya disztrófia

Valamilyen kristályos anyag (kalcium/lipid) lerakódása a szaruhártya legkülső, illetve középső rétegében, amely fehéres-szürkés homályként jelenik meg 1-3 éves korban és általában mindkét szemet érinti. Legtöbbször nem okoz gondot, de néhány esetben kialakulhat szaruhártyafekély, ami fájdalmas és intenzív kezelést igényel.

Progresszív retina atrófia (PRA: Progressive retinal atrophy)

Az ideghártya (retina) genetikailag öröklődő sorvadása, degenerációja esetén a kor előrehaladtával egyre romló látás, később vakság jelentkezik. Colliekban tipikusan 2-8 éves korban kerül diagnosztizálásra. A PRA kórisme genetikai teszttel megerősíthető, viszont eddig ismert gyógykezelés nincs erre a betegségre, ezért a tenyészkutyák szűrésének nagy a jelentősége.

Vakságot okozó retina betegségekről további érdekességek az alábbi cikkben olvashatók: Vakság

Chorioretinopathia (WDR: Working dog retinopathy)

Az érhártya és az ideghártya nem gyulladásos, fokális degeneratív léziókkal járó megbetegedése. 2 éves kor után jelennek meg a klinikai tünetek, később az egész retinára kiterjedő degeneráció alakulhat ki akár már 5-7 éves korra. Az ilyen degeneratív retinafolyamatok kórjóslata kedvezőtlen, mert nehéz bármilyen kezeléssel lassítani a folyamatot.

Abnormálisan kis szem (Microphthalmia)

Főleg skót juhászokban fordul elő, hogy a normális szemgolyóhoz képest a fejlődés során egészséges, de kisebb méretű szem alakul ki, ami tipikus fajtajelleg. Ritkán okoz csak problémát a következményesen nagyobb és ezáltal befele forduló szemhéj, amely, ha klinikai tüneteket okoz, például a szemfelszín irritációját vagy szaruhártya fekélyt, akkor szükséges a szemhéjak sebészi korrekciója.

Skót juhászkutya - Abnormálisan kis szem - Microphthalmia

Merle szín szemanomáliák

Az ún. merle színváltozatú egyedekben gyakran tapasztaljuk, hogy pirosan csillan a szemük, ha belevilágítunk egy fényforrással. Az ilyen kutyáknál a szemfenék szubalbinotikus, vagyis az érhártyában és a retinában nincs pigment, azonban ez egy normális variáció. Az érhártya élénkpiros erei áttűnnek a retinán és ez okozza a pupillában felvillanó piros színt. A merle színű collieknak általában egy, vagy mindkét szemen kék a szivárványhártyájuk, amelyben apró hasadék (coloboma) is lehet. Mindezek nem okoznak a látásban problémát.

Collie szem betegség - Merle szín szemanomália

Azonban a merle génhez kapcsoltan előfordulhatnak egyéb különböző súlyosságú elváltozások, amelyek már veleszületett látás- illetve hallászavart okoznak az érintett egyedekben.

Idegrendszeri betegségek

Ceroid lipofuscinózis

A ceroid lipofuscinózis egy tárolási rendellenesség, mely során az anyagcsere termékek felhalmozódnak a sejtben egy bizonyos enzimhiány miatt. Mivel elsődlegesen az idegrendszer sejtjeit érinti a rendellenesség, ezért jellegzetes neurológiai tüneteket okoz, pl. viselkedészavar, mozgáskoordináció zavar (ataxia), diszorientáció, vakság, görcsrohamok stb. A fokozatosan súlyosbodó idegrendszeri tünetek miatt a túlélési idő általában 3 év.

Multidrug rezisztens génmutáció (MDR1)

Ez a genetikai mutáció csak a Border Collie-k és a hozzá hasonló terelőfajták bizonyos hányadát érinti. Azok az állatok, akik hordozzák ezt a génmutációt, sokkal érzékenyebbek egyes gyógyszerekre, ilyen például az ivermektin hatóanyagú külső élősködők elleni szer. Mivel a szervezetük nem tudja lebontani ezeket a gyógyszereket, idegrendszeri tüneteket vagy akár halált is okozhatnak. Jó hír, hogy egy genetikai teszttel ki tudjuk választani az érintett egyedeket.

Epilepszia

Még most sem tisztázott miért, de a colliek genetikailag hajlamosak az epilepsziára. 2-5 éves korú állatokban jelentkeznek először a görcsrohamok, és sokszor gyógyszeres kezelést igényelnek a tünetmentes állapot fenntartásához.

Ortopédiai betegségek

Collie betegség - diszplázia

Csipőízületi diszplázia

Ez az öröklődő rendellenesség fájdalmat és gyulladást okoz a csípőízületben, ami sántaságban, csökkent mozgásban nyilvánul meg. Gyógyszeresen és fizioterápiával lehet kezelni. Csökkenteni tudjuk a betegség kialakulását azzal, hogy az etetéssel lassítjuk, kiegyensúlyozottabbá tesszük a test növekedési ütemét és a szülőket, alomtársakat is egyaránt ortopédiai szűrővizsgálatnak vetjük alá.

Osteochondrosis dissecans (OCD)

Az OCD-ben az ízületi porc fejlődése zavart szenved, a porc leválhat az ízületi felszínről, ami folyamatos ízületgyulladást tart fent. Nagyobb testű egyedekben gyakoribb és több kutyafajtában, mint pl. a Border Collieban is bizonyított a genetikai hajlam a betegségre. Főleg a vállban alakul ki, emellett akár már 1 éves kor alatt sántaságot és duzzadt ízületet okoz. Ezért fontos a nagytestű munka- és sportkutyáknál megakadályozni a túlzott kalcium bevitelt, a hirtelen növést és az idő előtti fizikai megterhelést. A levált porcdarabot műtéti úton artroszkóppal távolítják el.

Ha tetszett a cikkünk, és más kutyafajták is érdekelnek:

Dr. Rácz Emese állatorvos
állatorvos
1 év kisállatklinikai gyakorlati tapasztalat, már az egyetemi évek alatt rendszeresen dolgoztam kisállatrendelőben, és a kisállatszemészet iránti érdeklődésem már akkor kezdődött. Az egyetemi éveim során többször voltam külföldi gyakorlatokon, Hollandiában egy nagyobb kisállatkórházban, Bécsben pedig az Állatorvostudományi Egyetem Aneszteziológiai és Sebészeti Tanszékén.

Szakterületek és érdeklődési körök: kisállatszemészet (ambuláns vizsgálat, sürgősségi és plasztikai műtétek). Részt veszek a Kisállat Szemészeti Egyesület ambuláns ügyeleti rendszerében.

Óvja kedvencei egészségét szakembereink segítségével!

Ne habozzon!