A macskák fertőző betegségeivel foglalkozó cikksorozatunk következő állomása a macskák koronavírusa. Nagyon fontos kiemelni, hogy az emberek COVID fertőzését is koronavírus okozza, ám NEM egyezik a cikkben taglalt kórokozóval, hiszen ez a vírus csak és kizárólag a macskafélékre jelent veszélyt!
A macskák koronavírusa
A macskák esetében két koronavírus okozta betegség is előfordul. A FeCoV, azaz a macskák hasmenéséért felelős koronavírusa fiatal egyedekben hasmenéssel, enyhe légúti tünetekkel jelentkezik. Önmagában viszonylag kis patogenitású betegség, a macskák nagy része átesik rajta különösebb probléma nélkül. Ám itt kezd bonyolódni a helyzet. A pontos patomechanizmus még nem ismert, de ez a viszonylag “ártalmatlan” kórokozó az adott állatban különböző mutációkon átesve egy sokkal veszélyesebb kórképet, a macskák fertőző hashártyagyulladását, azaz a FIP-et okozhatja.
Fertőzés
Az enterális coronavírussal bármely korú macska megfertőződhet, a leggyakrabban a fiatal, vagy a gyenge immunrendszerű, pl FeLV vagy FIV fertőzött állatok mutatnak tüneteket, de tünetmentes fertőződés is gyakori. A fertőzött állatok testváladékaikkal, főleg a bélsárral és a nyállal ürítik a FeCoV kórokozót. A közvetlen érintkezés mellett a ragályfogó tárgyaknak is nagy szerepe van, így akár cipőtalpon is hazavihető! A vírus a környezetben hetekig életképes maradhat.
A betegség erősen fertőző, gyorsan terjed, főleg zsúfoltan tartott, megkérdőjelezhető higiéniai viszonyok között tartott állatoknál. Ugyan leggyakrabban rövid ideig tartó enyhe tüneteket okoz, de a testváladékokkal akár hónapokig ürül. A bélhámsejtekben (ahol szaporodik) tartósan jelen maradhat, ritka esetekben akár az állat élete végéig. Ezzel szemben a jelenlegi álláspont szerint a FIP nem fertőző, az adott állatban alakul ki a FeCoV mutációja során. Az enterális coronavírussal fertőzött állatok kis százalékában alakul ki, ám egyelőre nem tudjuk, mitől függ, hogy az adott állatban mutálódik-e a vírus.
Az enterális coronavírus által okozott tünetek
A fertőződés után néhány nappal enyhe, vízszerű hasmenés, hányás jelentkezik. Előfordulhatnak enyhe légúti panaszok, orrfolyás, könnyezés és tüsszögés is. Felnőtt állatokban a fertőzés leggyakrabban tünetmentes, így panaszmentes állat is ürítheti a vírust.
Hogyan lesz egy “szimpla” hasmenésből életveszélyes betegség?
Az enterális coronavírus által okozott tünetek után hetekkel-hónapokkal a korábban bélhámsejtekben lévő vírusok bejutnak a fehérvérsejtekbe, így szétszóródnak a szervezetben. Ezekhez a fertőzött sejtekhez ellenanyagok kapcsolódnak, így ún. immunkomplexek jönnek létre és rakódnak le az erek falában, ezzel az erek gyulladását okozva. A gyulladt érfalak átjárhatóbbá válnak, így folyadék felhalmozódás jelentkezik a testüregekben. A belső szervekben az immunkomplexek gyulladásos-elhalásos gócok kialakulását okozzák. A betegség súlyos, kezelés nélkül az állat elhullásával jár.
A FIP által okozott tünetek
A megbetegedett macskák fele két évnél fiatalabb, sokszor más immunrendszert gyengítő betegséggel terheltek. Tartós láz, étvágytalanság, bágyadtság, a testtömeg csökkenése és általános állapotromlás utalhat a betegségre. Klasszikusan két formáját különítjük el, bár a kettő között átmenetek is előfordulnak:
A nedves forma
A hasüreg térfogata jelentősen megnő, fibrines savó halmozódik fel, hasvízkór alakul ki. A mellkasban felhalmozódó szabad folyadék nehézlégzést okozhat.
A száraz forma
A belső szemgyulladás miatt a szem fájdalmassága és akár látásvesztés, veseelégtelenség miatt megnövekedett vízivás és vizelés, májbeli folyamatok miatt sárgaság jelentkezhet, emellett neurológiai tünetek is előfordulhatnak. Ezen tünetek hátterében is a korábban említett immunkomplexek állnak.
A nemzetközi gyakorlat az utóbbi években a szemet és az idegrendszert érintő megjelenést gyakran külön formaként tartja számon. Ennek gyakorlati oka van: a vér-agy és a vér-szem gát miatt ezek a szervek nehezebben érhetők el a gyógyszer számára, így a kezelésük is eltérő, magasabb adagolást igényel.
A diagnózishoz vezető út
A vírus kimutatható a bélsárból, az ellene termelt ellenanyag pedig a vérből. Ezeknek a vizsgálatoknak például a tenyészetek mentesítésénél van létjogosultsága. A vérben lévő ellenanyagok tartósan jelen lehetnek akár tünetmentes fertőződést követően is. A pozitivitás nem ad információt arról, hogy az “ártalmatlanabb” vagy a mutálódott vírusforma található meg az adott állat szervezetében. Általánosságban elmondható, hogy az enterális coronavírus fertőzöttség esetén alacsonyabb, míg FIP esetén magasabb ellenanyagtiter tapasztalható.
FIP-re utaló tüneteket mellett a laborvizsgálat során tapasztalt alacsony lymphocytaszám, magas globulinszint (csökkent albumin-globulin arány) és fehérjevizelés is erősíti a betegség gyanúját. Fontos, hogy az ellenanyag vizsgálat önmagában nem diagnosztikai értékű. Egy testűri folyadékgyülemből végzett vizsgálat is utalhat a betegségre (rivalta próba), ám ez sem ad biztos diagnózist. A fertőző peritonitis során a hasi izzadmányból és a szervekből vett biopsziás mintákból is kimutatható lehet a mutálódott vírus. Tehát összességében a FIP biztos diagnózisára a vizsgálatok sokszor csak erőteljesen utalhatnak.
Kezelés
Az enterális coronavírus okozta panaszok általában önmaguktól is könnyen gyógyulnak, esetleg a hasmenés csillapítására, folyadék és elektrolit pótlásra, diétás táplálásra lehet szükség. Ha más kölyökkori fertőzéssel szövődik (pl az előző cikkünkben említett panleucopeniával, vagy súlyos férgességgel), ennél jelentősen súlyosabb is lehet a probléma.
A FIP-et sokáig gyógyíthatatlannak tartottuk, ez azonban 2019 óta megváltozott. A GS-441524 nevű nukleozid-analóg antivirális hatóanyaggal a betegség ma már kezelhető, a 2025-ös összefoglaló elemzések 650 kezelt macska adatai alapján nagyjából 85 százalékos sikerarányról számolnak be. A bevett protokoll 84 napos folyamatos adagolás, injekció, tabletta vagy szuszpenzió formájában. Újabb vizsgálatok szerint nedves forma esetén bizonyos esetekben rövidebb kezelés is elegendő lehet, ennek megítélése azonban mindig az adott eset gondos követésén múlik.
Fontos tudni, hogy a hatóanyag Magyarországon továbbra sincs törzskönyvezve, és uniós szinten sincs engedélyezett készítmény. Néhány országban, például Nagy-Britanniában és Ausztráliában, az állatorvosok legálisan hozzájutnak, itthon viszont ez a lehetőség egyelőre hiányzik, így a beszerzés a gazda döntése és felelőssége. A kezelés szakmai kísérete, a rendszeres kontrollvizsgálatok, a vérkép és a máj-, illetve veseértékek követése ettől függetlenül nálunk is megoldható, és nagyon ajánlott.
A gyulladáscsökkentés, a másodlagos fertőzések antibiotikumos kezelése és az étvágynövelés önmagában nem gyógyít, ezek a támogató terápia részei az általános állapot javítására. Ha FIP gyanúja merül fel, érdemes mielőbb vizsgálatot kérni, mert az időben elkezdett kezelés esélyei lényegesen jobbak.
Megelőzés
Korábban volt hazai forgalomban is vakcina, ám megkérdőjelezhető volt a hatékonysága, és ma már nem is elérhető. A megelőzésre a tenyészetekben lehet a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Gyakori szűrésekkel és karanténozással, a pozitív egyedek kizárásával mentes tenyészet hozható létre. A legtöbb, amit megtehetünk, hogy kedvencünk mentes tenyészetből származik, figyelmet szentelünk a higiéniára, a cica benti tartású és maximum másik, koronavírus negatív állattal találkozik.
Mint látható, a kijárós kedvencek itt is fokozott veszélynek vannak kitéve, mivel a vírussal való találkozás esélye is nagyobb, és az immunrendszert gyengítő társfertőzések is gyakoribbak náluk.
A "Macskák fertőző betegségei" cikksorozat részei:
- A macska leukózis (FeLV) tünetei és felismerése
- Macska AIDS (FIV)
- Panleucopenia
- FeCoV és FIP a macskáknál
