Bizonyára mindenki tapasztalta, hogy idén a megszokottnál nagyobb számban támadnak a repülő ízeltlábúak, például a szúnyogok. Jelen összefoglalónkban igyekszünk bemutatni, hogy a legyek, szúnyogok, illetve a többi repülő ízeltlábú milyen veszélyeket jelenthet házi kedvenc állataink, főleg kutyáink illetve macskáink számára, valamint hogy mit tehetünk ellenük.
Szúnyogok
A szúnyogok közismerten vérszívó rovarok. A közhiedelemmel ellentétben képesek megcsípni a szőrrel vagy tollal borított állatokat is, de gondoljunk bele abba is, hogy az igen dús bundával rendelkező kutyákon és macskákon is találhatóak olyan helyek, ahol könnyebb dolguk van. Ilyen helyek például a fülek, a szemek környéke, az orrtükör, a lábvégek, stb.
Maga a csípés ugyanúgy kivált egy egyszerűbb allergiás reakciót házi kedvenceinkben is. Bizonyos egyedknél azonban ez kifejezetten súlyos alakot is ölthet, amelynek következtében a csípés helye fájdalmas lehet, viszkethet a bőr begyulladhat vagy akár a szőrzet ki is hullhat.
Hazánkban is rohamosan terjeszkedik, számos emberi betegséget is hordozó tigrisszúnyog
Állatorvosi szempontból azonban ezeknek az élősködőknek a betegségek terjesztésében betöltött szerepe fontosabb. Kutyák és macskák esetében a szúnyogok a bőr- és szívféreg köztigazdái. Ezek a fonálférgek a szúnyogokban 2 hét alatt fejlődnek kedvenceinkre vagy akár mi magunkra veszélyes, fertőző alakká. A szívférgességről részletesen egy másik cikkünkben olvashat: 1/2Szívférgesség (d.immitis) - amit tudni kell róla 1. rész
Az utóbbi időben nagy sajtóvisszhangot kapó nyugat-nílusi láz vírusa (WNV), amelyet szintén szúnyogok terjesztenek. Ez a kórokozó azonban a kutyákra és macskákra nem veszélyes.
Nyulak számára halálos myxomatosis vírusát szintén szúnyogok terjesztik. Erről részleteket az alábbi linkek olvashat: 1/2Nyúloltás - a baj megelőzhető
Lepkeszúnyogok
Manapság még kevesen ismerik ezeket a vérszívó rovarokat, de a klímaváltozásnak és az országok közötti szabadabb mozgásnak köszönhetően feltehetően ez már nem sokáig marad így.
Ezek a paraziták igen apróak, szabad szemmel nehéz őket észrevenni, csípésük igen fájdalmas. A valódi szúnyogokkal ellentétben nekik tényleg szőrtelen bőrfelületre van szükségük a vérszíváshoz. Jellemzően a szemhéjak és az orrtükör körül támadják kutyáinkat és macskáinkat, bár az utóbbiakra nem jelentenek komoly veszélyt. Apró termetük miatt nem képesek nagy távolságokat megtenni, ezért általában a vacsora megy el hozzájuk. Kis méretükből adódóan azonban a hagyományos szúnyoghálókon gond nélkül átjutnak. Nagy számban találkozhatunk velük párás, tartóasan meleg, bomló növényi részekben gazdag helyeken, mint például az istállók, nádfedelek, kőkerítések, komposztálók, trágyadombok, stb.
Hazánkban régóta jelen vannak eddig jelentőségük azonban csekély volt, mivel a rendszeres kemény telen, a mérsékeltebb átlaghőmérsékleti értékek jelentősen féken tartották a populációkat, azonban ez manapság rohamosan változik.
A halálos Lesihmaniát terjesztő lepkeszúnyog
Jelentőségk abból adódik, hogy a lepkeszúnyogok terjesztik az emberekre és kutyákra egyaránt akár halálos veszélyt jelentő Leishmania fajokat. A kórokozó macskákat nem képes megfertőzni. Ez a betegség Európán belül jelenleg Földközi-tenger medencéjében és a Balkán- és a az Ibériai-félszigeten igen elterjedt. Ezekbe az országokba nyaralni induló kutyusok, továbbá a fertőzött régiókból befogadott, mentett, szűretlen kutyák egyre nagyobb számban hurcolják haza a kórokozót.
Hazai önálló eset kutyákban még csak szórványosan fordul elő, de a behurcolt esetek száma évről évre növekszik. Ha a járványtani helyzet és az éghajlat válatozása hasonlóan folytatódik a következő években is csak idő kérdése, hogy mikor várhatóak az első emberi megbetegedések is. A leishmaniózisról az alábbi írásunkban olvashat részletesen: 1/2Leishmania-szűrés és megelőzés fontossága
Legyek
Nyüvesség
A legyek által okozott, legsúlyosabb betegség talán a lárváik által okozott nyüvesség,vagy más néven myasis (ejtsd miázis). A betegség idős, legyengült, vagy elhanyagolt kutyákat és macskákat értinti.
A különböző fehérje természetű anyagok bomlása mágnesként vonza a különböző húsevő legyeket. Ezek az anyagok származhatnak sérülésekből, hallójárat gyulladásból, szőrzetbe ragadt viezelet vagy bélsár miatti bőrgyulladásból, testnyílásokból ürülő kóros tartalmakból (genny, vér, híg bélsár, hányadék, stb.). Sajnos olykor az is elég lehet, ha egy állat nem képes magát tisztítani valamilyen oknál fogva és a kültakarója ápolatlan, amely bőrgyulladáshoz képes vezetni.
Szuronyos istállólégy avagy stomoxys (fotó: Marcello Consolo)
A putrid szagokra gyűlő legyek párosodást követően a kültakarón rakják le a petéiket, amelyekből hamar kikelnek a lárvák. A légylárvák a bomló fehérjékkel táplálkoznak. tevékenységük során a kültakaróba baktériumokat juttatnak be, ezek a mikróbák súlyosbítják a folyamatokat. A bakteriális tevékenység hatására a szövetek fokozatosan elhalnak, ennek következtében a légylárvák képesek gyakorlatilag élve megenni a fertőzött állatot. A myasis egy rendkívül fájdalmas állapot, ha nincs időben kezelvepár napon belül az állat halálához is vezethet.
A légylárvák elpusztítása manapság viszonylag könnyű a különböző a külső élősködő ellenes szerekkel (részletek később). Sajnos a valódi kihívást a szövődmények és a kiváltó ok kezelése szokta jelenteni. Ha az utóbbi nem nyilvánvaló a fizikális vizsgálat során, sokszor teljes kivizsgálásra van szükség, főleg, ha idős állatról van szó.
szuronyos istállólégy (stomoxys)
Csípőlegyek és böglyök
Bizonyos légyfajok a gerinces állatok különböző testnedveivel táplálkoznak. Házi kedvenc állatainknál, mint a kutyák és macskák ez jelentősen kisebb jelentőséggel bír mint a gazdasági haszonállatoknál.
A leggyakoribb ilyen légyfaj a szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans), de hasonló jelentőségűek lehetnek bizonyos helyeken a különböző bögöly fajok. Ezeknek a ravoroknak a csípése rendkívül fájdalmas, kellemetlen, gyakran a bőr kisebesedésével jár. Ez melegágya lehet a nyüvességnek is. Ezek a légyfajok jellemzően a szőrrel kevésbé borított vérbő testrészeket kedvelik, mint például a testnyílások környéke és a fülek.
Trópusi területeken ezek a rovarok vektorként szolgálnak különböző egysejtű paraziták számára.
Legyek, mint vektorok
Különböző légyfajok a szúnyogokhoz hasonlóan terjeszthetnek bizonyos fonálféreg fajokat. Egyik ezek közül az Oncocerca lupi nevű szemféreg, amelynek fejlődésről még keveset tudunk, pedig régóta jelen van Európa mérsékelt övi területein.
A másik, legyek által terjesztett fonálféregfaj a Thelazia, amely egy viszonylag új parazita a kontinensen. Erről a betegségről részletesebben a szemészeti honlapunkon olvashat: Szemféreg (Thelaziasis)
Mit tehetünk ellenük?
A fent felsorolt rovarokra főként a meleg hónapo alatt, jellemzően április, májsutól augusztus, szeptemberig számíthatunk. Számuk a nyár vége felé fokozatosan növekszik, ha a gyérítés nem megfelelő, majd az első hűvösebb idők beálltával számuk csökkenni kezd, ez jellemzően október, november körül várható.
A lakásban tartott állatok számára a szúnyoghálók és szúnyogriasztó párologtatók is ugyanúgy hatásosak, mint számunkra. Kerti kutyáink életét különböző feromonos rovarcsapdákkal, légypapírokkal, világító csapdákkal könnyíthetjük meg. Bár ezeknek a környezetre gyakorolt hatása beláthatatlan következményekkel bírhat hosszútávon.
A különböző repülő rovarok ellen a leghatásosabban ún. repellens szerekkel védekezhetünk. Ezek a hatóanyagok különböző rácseppentős oldatok formájában elérhetőek, amelyeket havonta egyszer javasolt alkalmazni a kuytánkon. Lepkeszúnyogok és a Leishmania terjedésének megakadályozására léteznek "bolhanyakörves" készítmények is. Valamilyen repellencia alkalmazása javasolt kutyáinkon legalább a tavaszi, nyári és őszi hónapok során, akár egész évben, ha enyhe a tél! Ezek a szerek a légylárvákat is elpusztítják a fertőzött állatokon.
Macskák számára nem érhetőek el még repellens készítmények, náluk az általuk terjesztett férgek elleni védelem biztosítása a javasolt, akár a teljes év során!
